Századok – 1965
Tanulmányok - Antall József: Eötvös József Politikai Hetilap-ja és a kiegyezés előkészítése 1865–1866. 1099
1116 ANTALL -JÓZSEF már nem volt idő. ,,Az 1848-iki törvényhozás közép-kori államszerkezetünket az újabb kor szellemében alakította át. Jövő törvényhozásunk feladása lesz, hogy az akkor felállított elveket életbe léptesse." Tarthatatlanná váltak elavult intézményeink. A közigazgatási reform kulcskérdésének a megyerendszer átalakítását tartották Eötvösék. A központi hatalom és a helyi önkormányzat viszonyának rendezését, amire 1848-ban már szintén nem került sor. Közben azonban összegezték tapasztalataikat e kérdésben is. A régi megye-rendszer „rideg centralisatioval" való felcserélése lehetetlen volt. Az „önkormányzás elvét" megőrizve biztosítani kellett az összhangot a felelős parlamenti kormányzással. A fő feladat az elvek valóra váltása, mivel a nép befolyása nem „írott jogaitól, hanem azok gyakorlásától" függ. „A democratiát nem kimondani, hanem organisalni kell'!" Hangsúlyozták az angol parlamentarizmus előnyeit a porosz államszervezettel szemben.11 1 A megyék visszaállításának célszerűségét tagadó aulikus szemléletű Sürgöny-nek Beöthy Akos adta meg a választ.11 2 A megyei önkormányzat előnye, hogy lehetővé teszi az eszmék tisztázódását az országgyűlés előtt. Egyben iskola az új nemzedék politikai nevelésére. Eötvös is síkra szállt a megyei önkormányzat helyreállítása érdekében. Noha egyik bírálója volt a régi vármegyének és nem tartotta az alkotmány megfelelő biztosítékának, az 1848-as miniszteriális rendszer helyreállításáig nélkülözhetetlennek vélte a régi autpnómia érvényesülését. „Mindaddig, míg a kormány felelősségének elve elfogadva nincs, megyei rendszerünk képezi alkotmányosságunknak, habár hiányos, de egyedüli biztosítékát."11 3 Természetesen az 1848. évi törvények helyreállítása után átalakított megye-rendszer is foglalkoztatta Eötvöst. Cikksorozatot írt11 4 „Helyhatósági szerkezetünk" címen a Politikai Hetilapba. A történelem tanúsága szerint a centralizáció helyi önkormányzat nélkül abszolutizmushoz, a decentralizáció viszont anarchiára vezet, ami megbénítja az államhatalmat központi kormányzás nélkül. Éppen ezért fő feladata a törvényhozásnak a központi kormányzat és a helyhatóságok jogviszonyának meghatározása. A jogegyenlőség és a népképviseleti elv alapján kell rendeznünk a megye-rendszert. Ennek alapelvei: 1. A vármegye egyszeri felirati (tiltakozó) joga mellett a kormány hatalmában álljon rendeleteinek végrehajtása. 2. A vármegye feladata országos dolgokban a végrehajtás, községi dolgokban pedig csak a felügyelet legyen. 3. A megye hatalmának „túlterjeszkedése" ellen a legfőbb garancia: a felelősség elve. Az 1848-as forradalom előtti közigazgatás fő hiányosságait is összegezte Eötvös: a) Az idegen hatástól mentes közigazgatás nélkülözése. b) A községi autonómia (városokon kívül) teljes hiánya. c) A politikai szabadság előfeltételét jelentő felelősség elvének mellőzése. Feladatok: 1. Az országos kormány megalakítása. 2. A közs'égi autonómia biztosítása. 111 PH, 1. évf. 10. ós 5. sz. 112 Uo. 8. sz. 113 Uo. 6. sz. 114 Uo. 11, 12, 13, 16, 17 sz. (1866. szept.—okt. hó).
