Századok – 1965
Tanulmányok - Antall József: Eötvös József Politikai Hetilap-ja és a kiegyezés előkészítése 1865–1866. 1099
1114 ANTALL JOZSJSF „meggyőződött" arról, hogy az események hatása alatt az Osztrák Birodalom Magyar Birodalommá fog átalakulni. Más magatartásra van szükség a Birodalommal szemben. Most máinem a beolvadás ellen kell védekeznünk, hanem a Birodalom erősítésére, befolyásunk fokozására kell törekednünk.0 7 Ábrándjai még merészebbé váltak 1866 őszén: ,,A három százados küzdelem után Austria romokban fekszik s nincs akadály, hogy helyét, mely üresen maradt, mi töltsük be."98 Az új birodalom „természetes alapja Magyarország", melyben egyesülnek a magyar, a lengyel, a cseh, valamint a katolikus szláv népek és a románok. Erről álmodott már ifjú korában is: „Csak Kzalayval közöltem reményeimet, mert tudtam, hogy általa csak költőnek s nem őrültnek fog mondani." Tudomásul kell azonban vennünk, hogy a Birodalmat sem magyarrá, sem németté, sem szláv -vá nem tehetjük, hagyjuk kifejlődni a népek nemzeti jellegét.99 Ez az egyetlen gyógyszer a pánszlávizmussal10 0 szemben. Csak így lehet megakadályozni beolvadásunkat „az általános szlávságba". Meggyőződése, hasonlóan a német és az olasz egységhez, hogy a kisebb szláv nemzetekből és a magyarságból „egy nagy szabad állam fog alakulni".10 1 III. Eötvös József Politikai Hetilapja nemcsak a kiegyezési politika népszerűsítésében, a birodalmi érdekegység tudatosításában, a dualista államszervezet kialakításában játszott szerepet. Teret adott az egykori „államtervező" centralistáknak, hogy megfogalmazhassák és megvitathassák újra közjogi és államigazgatási terveiket. Deáknak szüksége volt a nagy tehetségű és kitűnő tollú Kemény Zsigmondra eszméi népszerűsítésében, mert maga ritkán fogott tollat és nem volt publicista.10 2 Eötvös és barátai azonban — hasonlóan Kossuth Lajoshoz — vállalták eszméik, törekvéseik személyes kifejtését. Vitathatatlan történelmi érdemük a polgári állam felépítésének megtervezése, a parlamenti kormányzás megismertetése és népszerűsítése. Gondolataik, elképzeléseik a megújhodás lázában, a reformkorban születtek. Miniszteriális rendszerük propagálásával kivívták a „doctrinaire" jelzőt.103 Koncepciójuk realitását még a leghaladóbb államférfiak is kétségbe vonták. De 1848-ban, az áprilisi törvényekben, a forradalom ós szabadságharc államának megalkotásában éppen a sokat gúnyolt centralisták gondolatai váltak valóra. 97 Uo. 170. 1. 98 Uo. 217. 1. 99 Uo. 172 —173. 1. — Kossuth, is foglalkozott ezzel a kérdéssel külföldi előadó körútjain. ,,A cári Oroszország nagyhatalmi törekvéseit szolgáló pánszlávizmus ellenszerét a különféle szláv nemzeti egyéniségeknek állami órvényre-juttatásában, azaz minden egyes »nemzet« függetlenítésében kell keresni." Kossuth Lajos Válogatott Munkái. Bpest é. n. 156. 1. 100 A pánszlávizmus víziója, a cári Oroszországtól való félelem tükröződik a Poli- tikai Hetilap legtöbb külpolitikai helyzetelemzésében is. A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban Eötvös későbbi bírálója, politikai ellenfele, Mocsáry Lajos már korábban „roppant ijesztő alak"-ként használt mumusnak minősítette a pánszlávizmust. (Egy pár őszinte szó a nemzetiségi kérdéseinkről. Pesti Napló, 1861. ápr. 4. 77. sz.) 101 Eötvös: I. m. 218. 1. 102 Beksics Gusztáv: Kemény Zsigmond. A forradalom s a kiegyezés Bpest. 1883. 5.1. 183 Beksics Gusztáv: A magyar doctrinairek. Bpest. 1882.
