Századok – 1965
Tanulmányok - Jemnitz János: A béke utolsó hónapja és az Internacionálé összeomlása (II. rész) 92
102 JEMNITZ JÁNOS vezetőség előtt csak néhány nap múlva, a német párttagság és a széles nyilvánosság előtt pedig csak augusztus 4-én lettek ismeretessé. A legutóbbi időben találták meg a kutatók Südekumnak azt a július 29-iki levelét, amelyben Bethmann Hollweg kancellárt a legrészletesebben tájékoztatja a német párton belüli viszonyokról, s egyúttal biztosítja, hogy a párt háború esetén nem tervez semmiféle akciót, sem általános, sem részleges sztrájkot. Sőt Südekum felveti azt is, hogy ezt azért sem engedik a pártsajtóban szellőztetni, nehogy más országokban ebben bízva háborús körök kalandorterveket szőhessenek. Afölött Südekum hallgatólagosan szemet hunyt, hogy ezt a háborús akciót éppen Németország indítaná el. A levélnek van még egy érdekes részlete. Hilferdinget, a Vorwärts szerkesztőségi tagját ekkor mint osztrák alattvalót kiutasították. Südekum ezzel kapcsolatban megírja a kancellárnak, hogy Hilferding, aki ekkor már nyolc napja szabadságon van, a szerkesztőségben a „legmérsékeltebb" irányzatot képviseli és mint ilyen „a pártvezetőség legbizalmibb embere" a nálánál baloldalibb szerkesztőségben. Ezért a kiutasítást károsnak véli, amely „esetleg visszahat a szerkesztőség hangulatára". Südekum hozzáteszi, hogy ezt csak mint magánvéleményt közölte, de a kancellár mégis oly fontosnak tartotta e közlést, hogy már másnap köszönetet mondott Südekumnak és egyben megjegyezte, hogy a belügyminiszterrel visszavonatta a kiutasítást.134 Az olasz párt, mint tudjuk, maxirnáUs felhatalmazással ruházta fel megbízottait. A bolgárok szintén következetes álláspontot foglaltak el. A Raboínicseszkij Vesztnik július 15-iki (28-iki) száma megállapítja, hogy a Monarchia Szerbia felszámolására törekszik, ezzel szemben viszont Berlin és London közvetítésében bízik. Balkán-viszonylatban tiltakozik bármifajta háború ellen, hiszen az utolsó évek eseményei amúgy is legyengítették őket. Úgyszintén bebizonyosodott, hogy a balkáni államok csak a nagyhatalmak sakkfigurái lehetnek. Tiltakozik a bolgár burzsoázia, illetőleg a dinasztia új háborús, soviniszta hangulatkeltése ellen, s elsőrendű feladatként továbbra is a béke védelmét s a Balkán Federatív Köztársaság megteremtését szorgalmazták.135 D. Blagojev ugyanezeket a gondolatokat elismétli a parlamentben, ahol szemére veti az ellenzéknek, hogy beszüntette a kormány költségvetési tervezetének bírálatát, holott ez háborús irányba mutat.13 6 A szerb—osztrák háború kezdetekor a tesznyák párt nevében D. Blagojev nyilatkozatot juttatott el a parlamenthez, amelyben hangsúlyozta: „A bolgár nép békét akar és erre a célra minden erőfeszítést meg kell tenni."13 7 A német, francia szocialista sajtó alapján, amelyhez képest sajátos színt képviselt az olasz, a távolabbi bolgár és a már bukott osztrák-magyar, valamint az Hervé képviselte francia szociálsoviniszta irányzat138 pontos irányvonalat, akciótervet nehezen lehetett kikövetkeztetni. A békeóhaj volt általános de ezen túl teljes volt a megzavarodottság, tehetetlenség, kételkedés. Ez a hangulat a Nemzetközi Szocialista Iroda ülésére is rányomta a bélyegét. H. De Man és A. Balabanova, a találkozó két résztvevője (akik annyira 134 Idézi J. Kuczynshi: i. m. 78 — 80. 1. 135 Rabotnicseszki Vesztnyik, Szófia, 1956. II. köt. 438 — 442. 1. 136 D. Blagojev: Szocsinyenyija. 16. köt. 391 — 394. 1. 137 Hr. Hrisztov — Kiril Vaszilev: Dimitâr Blagojev. Szófia. 1956. 76. 1. 138 Hervé mellett a Le Parti Ouvrier (tagjai között René Chauvin és Jean Allemane) szintén azt hangsúlyozták, hogy a népeknek joguk van az önvédelemre, hogy Európának meg kell védenie Szerbiát, s a franciáknak a régi forradalmi honvédő hagyományokat kell követni. (Le Temps, 1914. júl. 29.)
