Századok – 1965

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 993

998 FOLYÓI1ÍATSZEMLE nése vagy a születési ráta növekedése volt-e a döntő demográfiai tényezője az ipari forradalomnak. Megmutatkozik bizo­nyos törekvés a problémák mennyiségi meghatározására. Persze egyes történészek nem a hagyományos fogalommal dolgoz­nak, hanem korábbra teszik az ipari forra­dalmat, sőt több ipari forradalmat is emlegetnek (pl. a késői bronzkor ipari forradalmát). A munkásosztály nyomo­rúságos helyzetét bemutató korabeli kriti­kákat igyekeznek kétségbevonni. — Ju. F. IVANOV — V. V. KARGALOV a felső­fokú történeti oktatás területén a szak­szemináriumok helyzetét vizsgálják meg (111 —118. 1.): a szakszemináriumok több mint fele a legújabb korszakkal foglalkozik, sok a külpolitikai téma ezen belül. De Oroszország történetének egyes régebbi korszakai szinte teljesen kimaradnak. A témákat a szemináriumvezetők tudomá­nyos érdeklődése és a rendelkezésre álló forrásanyag szabja meg. A vezető profesz­szorok kevéssé vesznek részt ebben a mun­kában. A szakszemináriumok témáját össze kellene hangolni az előadásokkal. Hiányosságként állapítják meg azt is, hogy kevés az egyetemes történeti forrás­anyag, amelyet fel lehetne használni. — LEO STERN: AZ Ostforschung és Bonn keleti politikája (181 —191. 1.) a legújabb kiad­ványok alapján mutatja be, hogyan szol­gálja a kutatás a bonni kormány revansista törekvéseit. 1964. 12. szám. — L. F. MOROZOV: A nepman-burzsoázia elleni harc történeti periodizációjának kérdéséhez (3 —17. 1.) voltaképpen a nep-politika általánosabb kérdéseit is felveti. Megállapítása szerint az újjáéledő tőkés viszonyok elleni táma­dás egyes szakaszait az állami ellenőrzés foka és hatékonysága alapján kell egymástól megkülönböztetni. Miután a kortársak által felvetett periodizációkat áttekintette, a következő beosztást javasolja: 1. 1921-től 1924 tavaszáig (a pénzreformig), ez inkább csak a támadás előkészítése, az ipari termelésben sikerül ugyan valamelyes ellenőrzés, de a kereskedelemben alig; 2. 1924 —1926 az állami kereskedelem konszolidálásának a szakasza, megszerzi a vezető pozíciókat, így az áruforgalom­ban is megkönnyebbül a nepmanok ellenőr­zése; 3. 1926 —1929 a szocialista gazdaság győzelmének az időszaka, a nepman­burzsoázia bomlani kezd; 4. 1930—1932 a szocialista gazdaság teljes győzelme, az új burzsoázia eltűnése. — V. K. •TAOUNSZKIJ: A történeti földrajz szerepe a hazai történelem legfontosabb problémáinak a kidolgozásában (18 — 26. 1.) megállapítja, hogy mindezideig a kutatók kevés figyel­met fordítottak erre a kérdésre, pedig a település formáiban bekövetkezett vál to­zások nemcsak a feudalizmus és a kapita­lizmus korában, hanem a forradalom után is az egész társadalmi fejlődés döntő elemei (az egyes köztársaságok nemzeti összetéte­lének változása, a városi lakosság arányá­nak a megnövekedése, úgy hogy 1964. január 1-én a Szovjetunió lakosságának már 62%-a városlakó stb.). A település ós a belső vándorlás mellett a mezőgazdasági termőterület növekedése, vagy a mező­gazdaság fejlődésének különböző típusai ugyancsak ebbe a problémakörbe vágnak, épp úgy, mint a különböző természeti kincsek lelőhelyeinek térbeli elhelyezke­dése, vagy később az ipartelepítés kérdé­sei. A közfelfogásban már elismertebb a történeti földrajz fontossága a politikai történetben (az államhatárok, a közigaz­gatási beosztás változása). De épp így ide sorolható a társadalmon belül meglevő kulturális színvonal-különbségek vizsgá­lata is. Mindezek olyan történeti jelensé­gek, amelyeket térbeli kiterjedésükben is vizsgálni kell, s ehhez az alapvető követel­mény minden adatnak a térképre rögzítése. Ezért igen fontosak a történeti atlaszok, sajnos a Szovjetunióban csak iskolai hasz­nálatra készültek eddig. A nyugati orszá­gokban már a két világháború között nagy érdeklődés mutatkozott gazdasági és kulturális adatokat is feldolgozó törté­neti atlaszok iránt, a második világháború óta pedig már a társadalmi adatok feldol­gozása is fontos kérdéssé vált. A szocialista országokban is készülnek nagy történeti atlaszok (Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária). A legjelentősebb a lengyel törté­neti atlasz, amely igen részletesen tárja fel az adatokat, a korabeli természetföld­rajzi viszonyokat is, egységül az egyház­községeket veszi. A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának Történettudományi Intézete az állami térképészeti intézettel és más intézményekkel együtt szintén meg­kezdte egy hazai nagy történeti atlasz összeállítását. Ez nem lesz olyan részletes, mint a lengyel, mert egységnek a kerületet (ujezd) választja. A két kötetre tervezett atlasz első kötete az 1917 előtti korszakot, a második a szocializmus korszakát tár­gyalja. A korai feudalizmus időszakára vonatkozólag minden a forrásokban emlí­tett és lokalizálható adat fel lesz tüntetve. Nagy gondot fordít majd a munka a gazdasági viszonyokra, a termelési viszo­nyokra, a munkásmozgalom, a forradalmi mozgalom térbeli fejlődésére. Az 5 — 6 évre tervezett munka annál is nehezebb az írá­sos feldolgozásoknál, mert nem tűri meg a fehér foltokat. — JE. I. INDOVA, A. A. PREOBRAZSENSZKIJ és Ju. A. TYIHONOV: A parasztság osztályharca és a burzsoá viszo-

Next

/
Thumbnails
Contents