Századok – 1965

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 993

998 FOLYÓI1ÍATSZEMLE nése vagy a születési ráta növekedése volt-e a döntő demográfiai tényezője az ipari forradalomnak. Megmutatkozik bizonyos törekvés a problémák mennyiségi meghatározására. Persze egyes történészek nem a hagyományos fogalommal dolgoznak, hanem korábbra teszik az ipari forradalmat, sőt több ipari forradalmat is emlegetnek (pl. a késői bronzkor ipari forradalmát). A munkásosztály nyomorúságos helyzetét bemutató korabeli kritikákat igyekeznek kétségbevonni. — Ju. F. IVANOV — V. V. KARGALOV a felsőfokú történeti oktatás területén a szakszemináriumok helyzetét vizsgálják meg (111 —118. 1.): a szakszemináriumok több mint fele a legújabb korszakkal foglalkozik, sok a külpolitikai téma ezen belül. De Oroszország történetének egyes régebbi korszakai szinte teljesen kimaradnak. A témákat a szemináriumvezetők tudományos érdeklődése és a rendelkezésre álló forrásanyag szabja meg. A vezető profeszszorok kevéssé vesznek részt ebben a munkában. A szakszemináriumok témáját össze kellene hangolni az előadásokkal. Hiányosságként állapítják meg azt is, hogy kevés az egyetemes történeti forrásanyag, amelyet fel lehetne használni. — LEO STERN: AZ Ostforschung és Bonn keleti politikája (181 —191. 1.) a legújabb kiadványok alapján mutatja be, hogyan szolgálja a kutatás a bonni kormány revansista törekvéseit. 1964. 12. szám. — L. F. MOROZOV: A nepman-burzsoázia elleni harc történeti periodizációjának kérdéséhez (3 —17. 1.) voltaképpen a nep-politika általánosabb kérdéseit is felveti. Megállapítása szerint az újjáéledő tőkés viszonyok elleni támadás egyes szakaszait az állami ellenőrzés foka és hatékonysága alapján kell egymástól megkülönböztetni. Miután a kortársak által felvetett periodizációkat áttekintette, a következő beosztást javasolja: 1. 1921-től 1924 tavaszáig (a pénzreformig), ez inkább csak a támadás előkészítése, az ipari termelésben sikerül ugyan valamelyes ellenőrzés, de a kereskedelemben alig; 2. 1924 —1926 az állami kereskedelem konszolidálásának a szakasza, megszerzi a vezető pozíciókat, így az áruforgalomban is megkönnyebbül a nepmanok ellenőrzése; 3. 1926 —1929 a szocialista gazdaság győzelmének az időszaka, a nepmanburzsoázia bomlani kezd; 4. 1930—1932 a szocialista gazdaság teljes győzelme, az új burzsoázia eltűnése. — V. K. •TAOUNSZKIJ: A történeti földrajz szerepe a hazai történelem legfontosabb problémáinak a kidolgozásában (18 — 26. 1.) megállapítja, hogy mindezideig a kutatók kevés figyelmet fordítottak erre a kérdésre, pedig a település formáiban bekövetkezett vál tozások nemcsak a feudalizmus és a kapitalizmus korában, hanem a forradalom után is az egész társadalmi fejlődés döntő elemei (az egyes köztársaságok nemzeti összetételének változása, a városi lakosság arányának a megnövekedése, úgy hogy 1964. január 1-én a Szovjetunió lakosságának már 62%-a városlakó stb.). A település ós a belső vándorlás mellett a mezőgazdasági termőterület növekedése, vagy a mezőgazdaság fejlődésének különböző típusai ugyancsak ebbe a problémakörbe vágnak, épp úgy, mint a különböző természeti kincsek lelőhelyeinek térbeli elhelyezkedése, vagy később az ipartelepítés kérdései. A közfelfogásban már elismertebb a történeti földrajz fontossága a politikai történetben (az államhatárok, a közigazgatási beosztás változása). De épp így ide sorolható a társadalmon belül meglevő kulturális színvonal-különbségek vizsgálata is. Mindezek olyan történeti jelenségek, amelyeket térbeli kiterjedésükben is vizsgálni kell, s ehhez az alapvető követelmény minden adatnak a térképre rögzítése. Ezért igen fontosak a történeti atlaszok, sajnos a Szovjetunióban csak iskolai használatra készültek eddig. A nyugati országokban már a két világháború között nagy érdeklődés mutatkozott gazdasági és kulturális adatokat is feldolgozó történeti atlaszok iránt, a második világháború óta pedig már a társadalmi adatok feldolgozása is fontos kérdéssé vált. A szocialista országokban is készülnek nagy történeti atlaszok (Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária). A legjelentősebb a lengyel történeti atlasz, amely igen részletesen tárja fel az adatokat, a korabeli természetföldrajzi viszonyokat is, egységül az egyházközségeket veszi. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Történettudományi Intézete az állami térképészeti intézettel és más intézményekkel együtt szintén megkezdte egy hazai nagy történeti atlasz összeállítását. Ez nem lesz olyan részletes, mint a lengyel, mert egységnek a kerületet (ujezd) választja. A két kötetre tervezett atlasz első kötete az 1917 előtti korszakot, a második a szocializmus korszakát tárgyalja. A korai feudalizmus időszakára vonatkozólag minden a forrásokban említett és lokalizálható adat fel lesz tüntetve. Nagy gondot fordít majd a munka a gazdasági viszonyokra, a termelési viszonyokra, a munkásmozgalom, a forradalmi mozgalom térbeli fejlődésére. Az 5 — 6 évre tervezett munka annál is nehezebb az írásos feldolgozásoknál, mert nem tűri meg a fehér foltokat. — JE. I. INDOVA, A. A. PREOBRAZSENSZKIJ és Ju. A. TYIHONOV: A parasztság osztályharca és a burzsoá viszo-