Századok – 1965

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 993

324 FOLYÓI1ÍATSZEMLE tot (tagjai számára ez a közösség jelentette voltaképpen az egész világot). Ilyen mikrocsoportok nemcsak a termelés alapján alakultak ki, hanem azon belül politikai vagy vallásos kapcsolatok alapján is. Azt kell kutatni, milyen volt ezeknek a csoportoknak a szellemi légköre. A középkori társadalom tudatosan alig volt differenciált. A termeléssel kapcsolatos mágikus szokásokat talán még fontosabbaknak tartották ekkor, mint magukat a termelés munkafolyamatait, tehát a történettudománynak is foglalkoznia kell ezekkel a szokásokkal. Az általános igazságok, hogy a tudat másodlagos a léttel szemben, vagy hogy az eszme anyagi erővé változik, ha behatol a tömegekbe, nem elegendőek a történeti valóság sokoldalú feltárásához. Ahogy Marx is utalt rá, nem a felépítményt kell visszavezetni az alapra (ez viszonylag elég könnyű), hanem az alapból kell megmagyarázni, kibontakoztatni a felépítményt. Persze az ilyen irányú vizsgálatoknak nagy forrásnehézségei vannak, de általában azok a források, amelyekből az ideológiát rekonstruálják a kutatók, alkalmasak az ilyen irányú vizsgálódásokra is. Persze irodalmi és képzőművészeti alkotásokat is bőségesen be kell vonni a kutatásba, s nemcsak azt kell megnézni, mit mond egyik vagy másik forrás, hanem azt is, hogyan mondja azt. A szovjet történeti irodalomban is van néhány példa ilyen irányú kutatásokra (Porsnyev, Stajerman munkái). A francia történészek közül éppen azok hoztak sokat ezen a téren, akik elsősorban társadalomtörténeti érdeklődésűek, így A. Soboul, G. Lefèbvre, az Annales köre, L. Fèbvre, Mandrou, vagy az egyéb országok tudósai közül Huizinga. Persze akadnak a burzsoá munkák között tudatosan hamisítók is, de a felsorolt munkák általában mind szolid, megalapozott művek, amelyekből sok módszertani tanulság meríthető. — N. Ju. KOLPINSZKIJ — V. A. TVARDOVSZKAJA: Bakunyin az orosz és a nemzetközi szabadságmozgalomban (69 — 96. 1.) áttekintik Bakunyin életét, bemutatják az I. Internacionálén belül Marx ellen vívott harcát s oroszországi hatását. A narodnyikok Oroszországban Bakunyin híveinek mondták magukat, de valójában nem követték Bakunyin elveit. A mai nyugati történetírás Bakunyinban próbálja felfedezni a bolsevizmus „ősét", teljesen hiábavalóan. A szerzők tisztázzák, hogy Bakunyin a kispolgárság ideológusa, a kispolgárság kettős arculatának minden hátrányával. Vannak jelentős forradalmi érdemei: a néppel akart harcolni, népi forradalmat hirdetett, s bízott Oroszország forradalmi jövőjében. Oroszországi hatása az 1870-es években objektíve haladó volt. Ugyanakkor persze voltak hibái a nemzetközi munkásmozgalomhoz való viszonyában. — Ju. P. AVERKIJEVA: A historizmus problémája és a mai nyugati néprajztudomány (96 —107. 1.) az egyes néprajzi iskolákban egyaránt megmutatkozó újabb jelenségeket elemzi : megnőtt az érdeklődés az egykori gyarmati церек iránt, s ugyanakkor fordulat történt a történeti szemléletmód felé. Az etnográfusoktól ma az új országokban egyenesen a gazdasági és kulturális változások megtervezését várják. Az evolucionista szemlélet ma mintegy újjászületik a néprajzban, persze sok eklektikus vonással. A szovjet néprajztudomány feladata, hogy segítse a becsületesen a problémák megoldásán fáradó tudósokat. — O. A. ANTONOVA: A mai adventizmus reakciós lényege (108 —116. 1.) azt igazolja, hogy az isten országának közeli eljövetelét hirdető, az osztályharcot tagadó szekta ideológiája a reakciós burzsoá ideológia egyik legszélsőségesebb formája. Az adventisták szociológiai szemléletének a célja a haladás feltartóztatása. Közelinek jósolják a háborút, szerintük ezt nem lehet elhárítani, ez a világvége. Ezt a szemléletet természetesen élesen vissza kell utasítani. — A forrásközlő rovatban Az. utolsó cár utolsó kegyence (117 —135. 1.) címen kezdik meg az Ideiglenes Kormány által kiküldött vizsgáló bizottság dokumentumanyagának közlését, mely fényt derít Raszputyin szerepére és általában a cár közvetlen környezete tevékenységére. A hét részből álló jelentést F. P. Sztimszon harkovi ügyész állította össze, ennek szövegét közli a folyóirat, rövid kihagyásokkal, amelyeket a szövegben jeleznek. Az első folytatás Raszputyin életrajzát adja, Raszputyin és köre jellemzését és a hatalom hordozóinak jellemzését. Ez az összeállítás a legrészletesebb forrásanyag Raszputyin szerepére vonatkozólag. — A folyóirat közli az 1966 augusztusában Szófiában megrendezendő balkanisztikai kongresszus tárgysorozatát (193.1.). — JE. M. KAN tartalmi ismertetést ad JEMNITZ JÁNOS: AZ első Internacionálé és a háború c. tanulmányáról (Történelmi Szemle 1963. 3 — 4. sz.) 1964. 11. sz. — A vezércikk a felsőfokú oktatásban folyó tudományos kutatómunka helyzetét teszi mérlegre (3 — 12.1.). Az egyetemeken és főiskolákon mintegy 8000 ember oktat történelmet, közülük 5000 tudományos fokozattal rendelkezik. A vezércikk rövid áttekintést ad az egyes kutatási témákról, de megállapítja, hogy a most folyó kutatás csak a kezdetet jelenti. Hiányosságként állapítja meg, hogy kevesen foglalkoznak az 1917 utáni korszakkal. Sok az azonos téma. Az egyes nemzeti