Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 971

FOLYÓIRATSZEMLE 985 kai váltott — levelek a kor aajtóviszonyaira és kultúrtörténetére adnak adalékokat. Kossuthtal való 1888. évi levélváltásában Kossuth budai fogsága alatt anyjához írott s Wesselényi által lemásolt leveleire kér közlési/' engedélyt, amit azonban Kossuth megtagad, Szinnyeitől a levelek megsemmisítését vagy csak halála utáni publikációját kérve. — Sz. M. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TÁRSADALMI- TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI. XIV. köt. (1964) 1 — 2. sz.: MÁTRAI LÁSZLÓ Haladás és hanyatlás problémái a kultúrhistóriában című akadémiai székfoglalója bevezetésképpen elemezve azokat az elméleti komplikációkat, melyek a marxista történetírásban a kultúrhistória feltűnő elmaradását indokolhatják, rámutat arra is, hogy a művészi forma nagy immanens jelentősége és az, hogy a hamis tükrözés szabályai a művészetben mások, bonyolúltabbak, mint a társadalmi tudat egyéb formáinál, lehetetlenné teszi alap ós felépítmény kapcsolatának olyan tartalmi megegyezését, mely a jogi, erkölcsi vagy vallási rendszerek esetén fennáll. Fejlődés, hanyatlás tényleges társadalmi összefüggéseinek és lényegi mibenlétének megismerhetését e területen ezért csakis konkrét kultúrhistóriai kutatások szilárd alapján lehet elérni. Erre konkrét példaként a haladás kulturális mibenlétének megfigyelésére a németalföldi XVII. századi kulturális forradalmat, a hanyatlására az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának kulturális vetületét választja ki. Előbbinél hangsúlyozza a képzőművészet roppant fejlettségét, szemben az irodalom teljes jelentéktelenségével, ennek okaként arra mutatva rá, hogy németalföldi polgári forradalom, mely a festészet számára egy új világ átérzését és vizuális megragadását tette lehetővé, az irodalomban akkor még nem volt sajátosan irodalmi szinten megfogalmazható (amiből azt az általános következtetést is levonja, hogy az irodalom kései művészi ágazat, mely a kor nagy mondanivalóit csak megkésve tudja megszólaltatni). A Monarchia hanyatlásában (alaposan feltételezve a Monarchia egy olyan sajátos kultúrájának meglétét, mely semmiképpen nem azonos az egyes népek nemzeti kultúrájának összességével) rámutat e kultúrának bizonyos elméleti tudományokban (fizika, közgazdaságtan, filozófia, pszihológia) elért kétségtelen eredményeire, és irodalmának sajátos színeire: kifinomult artisztikumára, a valósághoz való specifikusan irreális vonatkozásaira és bizonyos sznobizmussal kissé túlhangsúlyozott katolicizmusára: együttesen a németalföldi állapotok ellentéteként a kifejezési eszközök fejlettsége mellett a kifejezhető távlat teljes hiányát eláruló jelekre. E szempontból az elidegenedés folyamatának éppen Kafkában való tetézése (az ember elidegenedése önmagától is) különösen jellemző. A székfoglaló lezárásaként szerző hangsúlyozza annak fontosságát,hogy a művész külső ós belső vízióinak pszichológiai, szociológiai, esztétikai vagyis konkréten létrejövő történetileg _ hiteles folyamata megismerhető legyen. így lesz feltárható végül a maga teljességében az elidegenedés tényleges problematikája is, mely nem más, mint részletes feldolgozása a történeti materializmus azon alapigazságának, hogy az osztály társadalomban uralkodó viszonyok lényegüket tekintve mindig tulajdonviszonyok. — Az Osztály Szalay László halálának centennáriuma alkalmából rendezett emlékülésének bevezetésében MÁTRAI LÁSZLÓ rámutat A reformkori centralisták 49 utáni pesszimizmusának, csüggedésének gyökereire: az objektív történelmi helyzet helyes megérzésére. Mert a centralistáktól elvben vezettek volna utak a polgári radikálisok, sőt innen azután a marxizmus felé is, de ezek a logikailag meglevő utak a centralisták által történetileg nem voltak járhatók: így a polgári radikálisok eszmei elődeiket tisztelhették a centralistákban, anélkül, hogy azok a radikálisokban utódaikat láthatták volna. Ezek után Szalay látszólagos igénytelensége ellenére is korára, sőt részben napjainkra is nagyhatású életműve kutatásának fontosságát hangsúlyozta egy marxista szempontból is igényes monográfia elkészítése szempontjából. — Az emlékülés előadásai közül NIZSALOVSZKY ENDRE Szalay László kodifikációs külföldi kapcsolatai és a sioni epizód c. előadását az Állam- és jogtudomány 1964. évi 2. sz. teljes terjedelmében közölte (ismertetését Id. ott). — PAMLÉNYI ERVIN Szalay László Magyarország története c. munkáját méltató előadását a Századok 1964. évi 5 — 6. számában közöltük. — V. K. MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ. XIII. évf. (1964) 3. sz.; LEVÁRDY FERENC a Biblioteca Vaticana, a Morgan Library és az Ermitage magyar Anjou legendáriuma címen az e három könyvtár között lapokra széttagoltan ós részben más kódexek lapjaival összekötve őrzött képes legendárium tartalmát és sorrendjót rekonstruálja, gazdag és történetileg is érdekes illusztrációkkal. Megállapítja, hogy a legendárium 1333 körül készült Bolognában, a Nápolyban megölt Endre herceg részére s onnan került