Századok – 1965
Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 971
986 10 LYÓIRATSZEM LE 986 Magyarországra, ahol — főleg ornamentikájával — jelentős szerepet játszhatott, a Képes Krónika miniaturáinak kifejlődésében. Történeti szempontból különösen érdekes az, hogy a legendárium sajátosan magyar tematikájú részeinek (Szent László legenda) illusztrálásában szerző kimutatja a korabeli magyar falképábrázolások hatását, illetve ezeknek a legendáriummal valamely közös forrását. — MOSZER MIKLÓS Tanulmányok a Keresztény Múzeumban I. című tanulmánya a múzeumot létrehozó gyűjtést ismerteti: a mecénás hajlamú Simor primás csak részben szerencsés kezű, sokban dilettáns, a XIX. század hanyatló ízlését tükröző vásárlásaiból összejött alapgyűjteményhez (1870 —1880-as évek) járul 1872-től kezdve a már valóban szakszerűen és határozott tudományos szempontokból (elsősorban a régi magyar művészet szempontjából) gyűjtött Ipolyi Arnold-féle gyűjtemény. A két világháború között a gyűjtés kiesik a prímások érdeklődési köréből, csak Leopold Antal nagy szakértelme gyarapítja tovább egyes értékes darabokkal. A múzeum azonban soha nem vált a magyar katolikus egyház közös ügyévé s mindvégig megmaradt egyéni érdekű, s csak egyházmegyei érdekű elszigetelt gyűjteménynek. Csak 1954: az állami kezelésbevétel óta tölti be azt a funkciót, amit mint az ország harmadik legnagyobb műgyűjteményének országosan be kell töltenie. — КN'TZ GÉZA Kelemen Lajosról, a jeles történészről, az Erdélyi Múzeum volt igazgatójáról, „talán az utolsó nagy magyar polihisztor"-ról közöl munkásságát behatóan ismertető és méltató nekrológot. 4. sz.: IVÁNFFYNÉ BALOGH SÁRA Hippi Rónai József iparművészeti elvei és iparművészeti tevékenysége kiadatlan levelei nyomán című tanulmánya (I. része a folyóirat 1963. 2 — 3. számában, ahol nagyobb iparművészeti alkotásaihoz fűződő leveleinek közlésével illusztrálja a művész iparművészeti elveit) bemutatja, hogy Rippl-Rónai művészi pályája egész során milyen erős iparművészeti szemlélettel rendelkezett. Az itt közölt dokumentumok, melyek főként elveszett iparművészeti alkotásainak keletkezésével kapcsolatosak, nemcsak a művész életéhez, hanem a kor ízléséhez, a megrendelő nagypolgárság között teret hódító szecesszió hazai pályafutásához is igen jó források. — KATONA IMBB Mwifaícst/ Sztrájk-jának La Malou-i vázlata címen a korábbi kutatások alapján ínegállapíthatólag Balázs-Szigligeti Sztrájk című színdarabjának egy jelenetét ábrázoló híres képről állapítja meg, hogy ez 1895 elején La Malouban készült el igen rövid idő alatt, s egy vázlata az alföldi ínség miatt kitört nagyszabású földmunkásmozgalmak „leszerelésére" rendezett operaházi vásárra kiadott „Vígasz" című emlékalbumban jelent meg. — A folyóirat Vita rovatában egészében közli RADOCSAY DÉNES A középkori Magyarország faszobrai című doktori értekezése vitájának (1964. márc. 27.) teljes anyagát. A szám végén az 1963. évi magyar művészettörténeti szakirodalom szakrendezett bibliográfiája olvasható. — V. K. NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK. VIII. évf. (1963) 2 — 4. sz.: (A kötet 1964-ben jelent meg, megelőzve az 1. számot): IFJ. KODOLÁNYI JÁNOS Segítséggel végzett munkák két ormánsági községben c. cikke Besecén és Nagycsányon a közös munkának az 1880— 1890-es évektől kezdve megfigyelhető, részben ma is élő előfordulásait vizsgálja: érdekes dokumentumai ezek a paraszti közösségi szolidaritás alakulásának. — DANKÓ IMRE: Lápolás a Gyepesen című tanulmánya a Kötegyán melletti Gyepes vízen egészen az 1880-as évekig folytatott, lápolásnak nevezett nagyszabású fausztatási tutajozási tevékenységet ismerteti, melynek során lápnak nevezett tutajokon a Fekete Körösön és a Gyepes vizén szállították kelet felől a fát. A tanulmány egy hajdan kiterjedt paraszti foglalkozás technikájához és a belőle élők életmódjához ad jó adatokat. — KATONA IMRE Szeszfogyasztás— kocsmázás — mulatozás kubikmunkán c. cikke elsősorban öreg kubikusok visszaemlékezései, másrészt korabeli sajtóanyag alapján vizsgálja tárgyát: igen színes és jellemző — társadalmi vonatkozásaiban is kellően megalapozott — képet rajzolva e réteg a századforduló körüli és az utáni életmódjának egyik fontos eleméről, a történész számára is jól felhasználhatóan érzékeltetve ezáltal egy meghatározott társadalmi helyzet ós ráépülő életmód kölcsönös kapcsolatait. — A történeti adatok rovatban TAKÁCS LAJOS a Széchenyicsalád levéltárából a Zala megyei Pölöske környékéről származó, 1742—1802 közötti írtásszerződóseket tesz közzé, kiemelve néprajzi jelentőségüket a munkafolyamatok, a tulajdonviszonyok, a szolgáltatások és az adózás sokféle módjának megismerése szempontjából. — SCHRAMM FERENC egy az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában talált, 1719-ből származó gazdasági kalendáriumot (Calendarium oeconomicum perpetuum) tesz közzé, mely alaposabb tanulmányozás után az 1662. évi Lippay-féle hasonló című kertészeti munka részleges átdolgozásának bizonyult. A közölt szöveg értékes forrás a kor gazdálkodásához, részben agrártechnikájához, gazdálkodási és időjárási hiedelmeihez. — V. K.