Századok – 1964
Tanulmányok - Mickun; Nyina: A Mesta a XVIII. században 74
90 NYINA MICKUN belőle minden olyan törvényt, mely a Mestának valamiféle kárt okozhatott volna. Óriási hatalmát felhasználva a Mesta az államapparátus döntő pozícióiba is behatolt, és azokat is maga alá rendelte. 1500 óta a Mesta elnökévé a Kasztíliai Tanács, a királyság eme legmagasabb testületének legidősebb tagját kezdték kinevezni. Ez a Mesta számára lehetővé tette, hogy az általa szükségelt irányban befolyást gyakoroljon valamennyi őt érdeklő ügyre. És a Mesta nem is mulasztotta el, hogy ennek a magas állású hivatalos személyiségnek burkolt megvesztegetése révén ezt a lehetőséget is biztosítsa. Magas fizetést szavaztak meg neki, amely 1638-ban 750 000 maravédire emelkedett. Emellett a Mesta-ügyekkel kapcsolatos utazási kiadásait külön fedezték, s ebbe még az elnök szakácsainak fizetése is beletartozott.80 A Kasztiliai Tanácsot a Mesta közbenjárására hamarosan a Mesta ügyeiben illetékes legmagasabb bírói fórumnak nyilvánították.8 1 Nagy összegeket fizetett ki a Mesta a királynak is. A XVII. század közepére azok a jövedelmek, amelyeket a király a Mestától kapott, évi 1 700 000 maravedira rúgtak.82 Igaza van tehát Bourgoingnak, amikor azt állítja, hogy ,,a Mesta visszaélései mély gyökereket vertek, érdekelve volt ezekben mindenki, akinek hatalma volt a királyságban".8 3 A Mesta-tagok juhai által szolgáltatott merinó-gvapjú túlnyomó mennyisége exportra került. * A Mesta kiváltságainak és a vele kapcsolatos törvényeknek e rövid áttekintése alapján is képet alkothatunk arról, mily nagy volt a Mesta hatalma és milyen nagy szerepet játszott Spanyolország agrárviszonyaiban. Mégis, bármily különös is ez, a Spanyolország történetével foglalkozó müvek túlnyomó többségében a Mestáról még csak említés sem történik. Az a kevés történész is, aki hírt ad róla, legjobb esetben arra szorítkozik, hogy kiemeli a mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatását, mint pl. Colmeiro, Ansiaux,8 4 akik néhány példát hoznak fel arra, miképpen sanyargatta a Mesta a parasztságot. Carrera Pujal forrásokra alapozott művében,85 ha röviden is, de általában helyesen jellemzi a Mestát.. A lakonikusság mindabban, ami a Mestára vonatkozik, párosulva a sok más esetben megmutatkozó bőbeszédűséggel — a Mesta Spanyolország történetében játszott szerepének tényleges elferdítésére vezet. Nagyon jellemző a spanyol történetírás állapotára, hogy a Mestára vonatkozó egyetlen monográfia nem spanyol ember tollából származik. Julius Klein művéről van szó, melynek címe: The Mesta; a study in Spanish economic history, 1273—1836 (Harvard Economic Studies, vol. XXI. Cambridge. 1920). Ezt a könyvet magának a Mestának, valamint más spanyol és nem spanyol levéltáraknak széleskörű levéltári anyaga alapján írták meg, és sok érdekes, addig ismeretlen tényt közöl, hatalmas dokumentációval van ellátva. Az avatatlan olvasóban megalapozott munka benyomását kelti. A valóságban azon-80 Julius Klein : The Mesta; a study in Spanish economic history, 1273 — 1836. Cambridge. 1920. 289. 1., 2. lábjegyzet. 81 Uo. 219. 1. 82 Uo. 117. 1., 2. lábjegyzet, 83 Bourgoing : i. m. I. köt. 93. 1. 84 Colmerio : i. m. Ansiaux : Histoire économique de l'Espagne. Revue d' économie politique. Décembre 1893. 1030. 1. 85 J. Carrera Pujal: História de la Economia Espanola, t. I—V. Barcelona, 1943-1947.
