Századok – 1964
Tanulmányok - Mickun; Nyina: A Mesta a XVIII. században 74
88 XYINA MICK UX dályt eltávolítson, még akkor is, ha ez megművelt földön merül fel. A másik irányzat valamennyi legelő megszerzését célozza. Már a Mesta érdekét szolgáién privilégiumok egyikéhen, melyeket X. Alfonz király 1273-ban adott ki, megtiltják a földek körülkerítését, hogy ezzel biztosítsák a nyájak szabad terelését.6 3 1284-ben megtiltották a canadas felszántását valamint körülkerítését, és e törvény megszegőire mindjárt — abban a korban magasnak tünő — 100 maravedis pénzbírságot szabnak ki.64 1385-ben XI. Alfonz király védelmébe éspártfogásába vette a királyság valamennyi nyáját.6 5 Az ország gazdasági fejlődése, az árucsere elterjedése a földmüvelés emelkedését is magával hozta. A Mesta azonban minden rendelkezésére álló erővel szembeszegült a szántóterületek növelésének, mert ez a legelők számát csökkentette. 1525-ben törvényt adtak ki arról, hogy minden olyan földet, amelyet az elmúlt 8 évben szántottak fel, újra vissza kell változtatni legelővé.6 6 1552-ben törvényt adtak ki arról, hogy rétté kell változtatni minden olyan szántóföldet, amelyet a megelőző 12 évben törtek fel.6 7 Hasonló tartalmú törvénveket adtak ki 1556-ban, 1580-ban, 1582-ben, 1609-ben, 1633-ban és 1648-ban is.6 8 E. törvények állandó megismétlődése arról tanúskodott, hogy azok nagy ellenállásba ütköztek, bár megszegőiket szigorúan büntették.6 9 A felszántást megtiltó törvények hatályát kiterjesztették a megműveletlen területekre és a közösségi legelőkre is.7 0 De még ha a földek meg is voltak művelve, ez sem gátolta a Mesta juhait abban, hogy ezekre is behatoljanak és megsemmisítsék a vetéseket. Spanyolországban, ahol a parasztok csaknem kizárólag településeken élnek, a mezei kárt nem mindig vették idejében észre, mert a pásztorok abirkákatéjszakánkéntengedték rá a szántóföldekre. Ha viszont a nyájak által okozott kárt észrevették, akkor is segítségére jött a Mesta-testvéreknek az akiváltságuk, amely szerint, ha a birkák bármi kárt okoznak, tulajdonosaik nem kártalanítást, hanem pénzbírságot fizettek.7 1 Kártalanítás esetén annak összegét, ha a juhtenyésztő és a földtulajdonos nem tudtak az árban megegyezni, egy 1585-ből származó törvány értelmében két szakértő állapította meg.7 2 A „szakértők" viszont rendszerint a Mesta pásztorai voltak. Elképzelhető, milyen magas volt az a „fizetség", amit a Mesta saját maga vetett ki önmagára. Amint már mondottuk, a Mestával kapcsolatos törvények másik csoportja arra irányult, hogy birtokukba keríthessék valamennyi szükséges legelőt. így pl. 1503-ban megtiltották a fűvásárlást, azaz azt, hogy a legelőket jó-63 Expediente de Concordia, t. I., f. 142. 64 Uo. f. 146. 65 Uo. f. 149. 66 Memorial ajustado de . . . Expediente de Estremadura. Madrid. 1771. Teljeseimét, Id. a 87. lábjegyzetben (a továbbiakban — Expediente de 1771.) f. 62. 67 Kecopilación de las Leyes destos Regnos, hecha por mandado de la Mag. Catolica del Rey 1). Phelipo Quinto . . . (Nueva Recopilación) Ano 1723. Libre ХП., tit. VII.. ley 6., y 25. Uo. 1. 23. 69 Uo. 1. III., t. XIV., 1. 4., Cap. 27. az akkori időkhöz képest rendkívül magas, 1000 maravedis pénzbírságot állapít meg minden egyes fanega felszántásáért, ismételt felszántás esetén pedig 2000 maravedist. Nagyon jellemző arra a szívósságra, amellyel! a Mesta hadat viselt a felszántás ellen, hogy ugyanabban a törvénykönyvben az ez elleni irányuló rendelkezést különböző formában kétszer is megfogalmazták, a 24. ós a 27-paragrafusokban. '"Expediente de 1771, f. 52. 71 Expediente de Concordia, t. II. f. 308. 12 Cárdenas : i. m. II. köt. 303. 1.
