Századok – 1964
Tanulmányok - Pamlényi Ervin: Molnár Erik történetírásáról 931
Pamlényi Ervin: Molnár Erik történetírásáról í. A magyar polgári történettudomány a harmincas évek elején bizonyos büszkeséggel könyvelte el eredményei sorába „A magyar történetírás új útjai" című kötetet, amely, Hóman Bálint szerkesztésében, 1931-ben hagyta el a sajtót. A tanulmánygyűjtemény — úgy gondolták akkor — véglegesen leszámol majd történetírásunk „pozitivista hagyatékával" és a történettudomány valamennyi ágában egyeduralkodóvá teszi a szellemtörténeti irányzatot, amely már a háború előtt nálunk is meghonosodott és megújult erővel folytatta térhódítását a hivatalos tudományban a forradalmak kora után, a kapitalizmus általános válságának időszakában. A kötet szerzői közül többen magabiztosan nyilvánították meghaladottnak, idejétmúltnak a „történelem materialista felfogását" s az olvasónak úgy tűnhetett, végleg bealkonyodott Magyarországon minden haladó történettudományi törekvésnek, amely szemben áll az „uralkodó osztályok uralkodó gondolataival". Az elégedettség azonban korainak bizonyult. Mert ahogy magában az országban is egy nagy létszámú, erősen koncentrált munkásosztály és egy hatalmas agrárproletariátus szemben állt az uralkodó osztályokkal, úgy az ideológia területén is világos volt az oppozíció a hivatalos ellenforradalmi ideológiával. Ez az oppozíció a maga felfogását a történettudomány területén is szembeállította az egyetemi katedrák fémjelzett tudományosságával. A haladó történetfelfogás meggyökerezése messzire, az előző század utolsó harmadára nyúlik vissza, de fejlődése, formálódása ma még kevéssé ismert. Ha tudunk is már valamennyit a szociáldemokrata mozgalom kezdeti korszakának történetszemléletéről, a polgári radikálisok felfogásáról és a Tanácsköztársaság történeti ideológiájáról, még nem tekinthető véglegesnek Szabó Ervin történetírói helyének kijelölése sem; nem is szólva arról, hogy e vonatkozásban a forradalom utáni időszak tekintetében mennyire hiányosak ismereteink. Bizonyos azonban, hogy a marxista történeti gondolat az emigrációban és itthon is tovább élt, fejlődött, búvópatak módjára hol itt, hol ott felbukkant, de nagyobbszabású történeti munkákban nem öltött testet. A most hetvenéves Molnár Erik volt az, akinek munkásságában a húszas évek végén a marxista történetfelfogás összefüggő, rendszeresebb és terjedelmesebb kifejtést nyert. Éppen azokban az években volt ez, mikor „A magyar történetírás új útjai" című kötet készült és szerzői úgy gondolták, hogy végleg eltemették a marxizmust, a haladó történelmi gondolatot. Mohi ár Erik már túl volt harmincadik életévén, mikor első, kisebb cikkei a Madzsar József által szerkesztett Társadalmi Lexikonban, majd a Kommunisták Magyarországi Pártjának legális folyóiratában, a 100%-ban megjelentek. Ami addigi életének történetéből, munkásságának megértése céljából ide tartó-
