Századok – 1964

Tanulmányok - Pamlényi Ervin: Molnár Erik történetírásáról 931

Pamlényi Ervin: Molnár Erik történetírásáról í. A magyar polgári történettudomány a harmincas évek elején bizonyos büszkeséggel könyvelte el eredményei sorába „A magyar történetírás új útjai" című kötetet, amely, Hóman Bálint szerkesztésében, 1931-ben hagyta el a saj­tót. A tanulmánygyűjtemény — úgy gondolták akkor — véglegesen leszámol majd történetírásunk „pozitivista hagyatékával" és a történettudomány vala­mennyi ágában egyeduralkodóvá teszi a szellemtörténeti irányzatot, amely már a háború előtt nálunk is meghonosodott és megújult erővel folytatta térhódítá­sát a hivatalos tudományban a forradalmak kora után, a kapitalizmus általá­nos válságának időszakában. A kötet szerzői közül többen magabiztosan nyil­vánították meghaladottnak, idejétmúltnak a „történelem materialista felfogá­sát" s az olvasónak úgy tűnhetett, végleg bealkonyodott Magyarországon min­den haladó történettudományi törekvésnek, amely szemben áll az „uralkodó osztályok uralkodó gondolataival". Az elégedettség azonban korainak bizonyult. Mert ahogy magában az or­szágban is egy nagy létszámú, erősen koncentrált munkásosztály és egy hatalmas agrárproletariátus szemben állt az uralkodó osztályokkal, úgy az ideológia terü­letén is világos volt az oppozíció a hivatalos ellenforradalmi ideológiával. Ez az oppozíció a maga felfogását a történettudomány területén is szembeállította az egyetemi katedrák fémjelzett tudományosságával. A haladó történetfelfogás meggyökerezése messzire, az előző század utolsó harmadára nyúlik vissza, de fejlődése, formálódása ma még kevéssé ismert. Ha tudunk is már valamennyit a szociáldemokrata mozgalom kezdeti korszaká­nak történetszemléletéről, a polgári radikálisok felfogásáról és a Tanácsköztár­saság történeti ideológiájáról, még nem tekinthető véglegesnek Szabó Ervin történetírói helyének kijelölése sem; nem is szólva arról, hogy e vonatkozásban a forradalom utáni időszak tekintetében mennyire hiányosak ismereteink. Bizo­nyos azonban, hogy a marxista történeti gondolat az emigrációban és itthon is tovább élt, fejlődött, búvópatak módjára hol itt, hol ott felbukkant, de nagyobbszabású történeti munkákban nem öltött testet. A most hetvenéves Molnár Erik volt az, akinek munkásságában a húszas évek végén a marxista történetfelfogás összefüggő, rendszeresebb és terjedelmesebb kifejtést nyert. Éppen azokban az években volt ez, mikor „A magyar történetírás új útjai" című kötet készült és szerzői úgy gondolták, hogy végleg eltemették a marxiz­must, a haladó történelmi gondolatot. Mohi ár Erik már túl volt harmincadik életévén, mikor első, kisebb cikkei a Madzsar József által szerkesztett Társadalmi Lexikonban, majd a Kommunis­ták Magyarországi Pártjának legális folyóiratában, a 100%-ban megjelentek. Ami addigi életének történetéből, munkásságának megértése céljából ide tartó-

Next

/
Thumbnails
Contents