Századok – 1964

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 863

866 К RÓNIKA A felszólalásokra Balázs alezredes válaszolt, majd Erényi Tibor elnök az ülést berekesztette. * A vándorgyűlés második napján Farkas Márton főelőadó elnöklete alatt ,,A két világháború iskolai és iskolánkívüli oktatásának néhány kérdésé"-t vitatták meg a részt­vevők ankét formájában. A vita előtt levetítették a két világháborúról készült oktatófil­meket. A vita alapjául az OPI és a TIT által összeállított, a résztvevőknek írásban előre kiküldött referátum szolgált. Szabolcs Oltó főiskolai docens ,,A két világháború iskolai tanításának néhány kér­dése" című vitaindító referátuma hangsúlyozta, hogy a két világháború tanítása során felmerülő nehézségek megvitatása éppen most, az iskolai reform megvalósítása során nyújthat hasznos segítséget. A referátum a jelenleg használatban levő tankönyvek alap­ján foglalkozott a tananyag kiválasztása, elrendezése és a tanítás során felmerülő kérdé­sekkel. A tananyag kiválasztása általános elveinek ismertetése után a referátum azzal foglalkozott, hogy milyen azonos és milyen sajátos tanítási célok játszanak szerepet a két világháború iskolai oktatása során, és hangsúlyozta, hogy ezek a célok a tanítás során csak úgy érhetők el, ha a tanulók mindig a konkrét tananyag elemzése kapcsán, saját logiká­juk útján — természetesen tanári irányítással ós segítséggel — jutnak el a részkövetkezteté­seken keresztül a végső törvényszerűségek megértéséig, sőt aktív, a további tanulmányok­ban önállóan alkalmazható, „teljesítményképes" megértéséig. A nevelési-oktatási célok és a konkrét történelmi anyag tehát mindig olyan szerves egységet alkotnak, ahol a célok szabják meg az adott történelmi tananyag kiválogatásának szempontjait és arányait. Ilyen szempontból vizsgálva a tankönyveket, a referátum azt a következtetést vonta le, hogy a célok és a történelmi anyag összhangját csak a kölcsönös hatást figyelembe vevő bátor és céltudatos szelekció, fananyag válogatás oldhatja meg. A felesleges tananyag eltereli a figyelmet a legfontosabb összefüggésekről, megnehezíti a figyelmi koncentrációt, a tényanyag hiányai pedig durva egyszerűsítésekhez, torzításokhoz, sematizmushoz vezet­nek, amely a megértés, a gondohcodás helyére a verbális tudást állítja. Az általános iskolá­ban kevesebbet kell adni, de alaposabban, a középiskolában többet, de jobban összefo­gottan. Talán ez lenne a kulc: a az általános és középiskola jobb együttműködésének is. Ma kevéssé lehet támaszkodni a középiskolában a 4 évvel korábban tanultakra. Ha az általáncs iskola kevesebbet, de alaposabban tanítana, valószínűleg több maradna meg a tanulók emlékezetében, többet vinnének a középiskolába. Második tanul­ságként kifejtette, hogy a háború oktatásának gerincét alkotó hadtörténet mellett helyet kell kapnia a technikának, a gazdaság és a kultúra történetének, de első­sorban az élő eleven embernek. A tananyag elrendezésének számos kérdése közül a refe­rátum hárommal foglalkozott részletesen: 1. az általános és középiskola közötti munka­megosztás, 2. az egyetemes és a magyar történet kapcsolata és 3. az egységes történeti folyamat bemutatása kérdésével. Az általános iskola ugyan valóban teljességre törekvően tanítja a két világháborút, de itt tekintetbe kell venni, hogy az általános iskola nemcsak alapot nyújt a továbbtanuláshoz, hanem egyben alapvető történelmi-szemléletet biztosít azoknak, akik nem tanulnak tovább. Ezért nem osztható meg két iskolatípus között az anyag olymódon, hogy az általános iskola anyagában csak az alapvető események, a többi pedig a középiskolai tananyagban foglaljon helyet. A különbségnek elsősorban a kétf< le tananyag közti színvonal különbségében kell megnyilvánulnia. Az alapvető események mindkét iskolatípusban egyaránt szerepelnek, az általános iskolában egyszerűbben, a középiskolában sokrétűbben, egyik helyütt csak néhány egyszerűbb általánosításhoz vezetve, a középiskolában már mélyebb absztrahálás igényével. — Az egyetemes és a magyar történet „szinkronban" történő bemutatásának igénye a gyakorlatban a nehezen megoldható kérdések közé tartozik. Az általános iskolai tankönyv ezt a kérdést az első világháború esetében harmonikusan oldotta meg, a gimnáziumi tankönyvben azonban itt is és a másodili világháború tárgyalásánál is bizonyos törés mutatkozik. Ezzel kapcso­latban felvetődik a kérdés, hogy „tankönyveink helyesen értelmezik-e az egyetemes és a magyar történelem összhangjának elvét, ennek az elvnek a megvalósulását biztosítja-e az a szerkezeti elrendezés, ahol nagyobb önálló egyetemes és magyar történeti fejezetek követik egymást. Nem jött-e el még az ideje, hogy megkíséreljük egy fejezeten belül, együttesen tásgyalni a világháború történetét magyar és egyetemes vonatkozásban, Magyarországra akkor és olyan módon kitérve, ahol és ahogyan szerepe volt a háborúban, meg akkor is, ha a magyar vonatkozásokkal természetszerűleg kissé részletesebben kívá­nunk foglalkozni. Minden valószínűség szerint ez a megoldás szolgálná leginkább a törté­neti folyamat megértését és a hungarocentrizmussal szemben oly sokat hangoztatott világtörténeti látásmód kialakulását." — A tananyag bemutatásával kapcsolatban a referátum az alapvető követeimenyek (a tanulók életkori, az anyag sajátosságai és a törté-

Next

/
Thumbnails
Contents