Századok – 1964

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 863

KRÓNIKA 867 nelem-oktatás általános didaktikai jellegéből következő szemléletesség és élményszerűség) szempontjából elemezte a tankönyveket. Rámutatott arra, hogy a fogalommagyarázat terén „azt a módszertani elvet kellene vitára bocsátani, bogy a fogalommagyarázat a tankönyvnek is feladata: mindig első előfordulási helyén kell az új fogalmakat — a lehetséges színvonalon — megmagyarázni, azután pedig már bátran lehet használni — újabb megmagyarázás nélkül. Hogy a már egyszer megtanult fogalmat újra használáskor érti-e a tanuló, arról már a tanárnak kell meggyőződnie a tanórán, a tankönyvnek már joga van ismertnek feltételeznie." Az összefoglalásokkal kapcsolatban annak a véleményének adott kifejezést, hogy az a megtanult tananyag végső konzekvenciáinak levonásaa legalapvetőbb tényanyag felhasználásával. Amennyire helytelen az összefoglalóban a tananyagban elő nem fordult új dolgokat felvenni, ugyanannyira kifogásolható, ha a legfőbb következtetések nem szerepelnek abban. A tankönyvek szerepén kívül a referátum hangsúlyozta, hogy ennek az anyagrésznek vizsgálatánál igen fontos a térképek és filmek használata. ,, A történelmi atlasz és afalitérkép használata a két világháborúval foglalkozó valamennyi tanórán elengedhetetlen. A térbeli tájékozódáson kívül világossá teheti azokat az érdek, hatalmi, hadászati stb. összefüggéseket is, amelyeket, a tankönyvi szöveg s a tanári magyarázat még kevésbé tud áttekinthetővé tenni. A térkép nem csupán a topográfiai tájékozódásnak, de a gondolkodási folyamat serkentésének, az ok-okozati öszefüggések megértésének is fontos eszköze." A háború történetének elmondása inkább, de valóságának megjelenítése kevésbé sikerült a tankönyveknek, különösen a gimnáziumi tankönyveknek. A tanárra tehát nagy feladat vár: pótolni ezt a hiányt, szemléltető eszközök felsorakoztatásával életre kelteni a történelmet, — az emberiség két legszörnyűbb háborúját, amely a felnőtt generációnak szomorú, keserves emlék, a tanuló ifjúságnak azonban már „csak" történelem. A szemléltetőeszközök tekintetében e témánál szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen két, az eredeti híradó- és dokumentfilmekből készült mozgó, hangos iskolai szemléltető film áll a rendelkezésünkre: egyik az első, a másik a második világháború történetéből. Végezetül a referátum utalt arra, hogy érdemes lenne külön előadásban foglalkozni az egész tanításban centrális helyzetet elfoglaló tanári munka kérdésével. A TIT Országos Történelmi Válaszmánya által kiadott „Az I. és II. világháború a történelmi ismeretterjesztésben" c. referátum hangsúlyozta: a legutolsó 60 esztendő, s azon belül a két háború gondos, világos és szocialista igazságunkat híven tükröző bemutatása a mai legégetőbb politikai kérdések szempontjából is igen nagy jelentőséggel bír. Le kell küzdenünk az emberek tudatában még élő polgári nézeteket, valamint a személyi kultusz időszakában adott hibás értékelés keltette hamis nézeteket. A referátum 12 megyében és Budapesten végzett felmérés adatai alapján igyekezett a TIT ezzel kapcsolatos munkájáról képet adni. A történelmi előadások számához viszonyítva a két világháborúval foglalkozó előadások a témák súlyának és fontosságuknak megfelelően szerepelnek (országos viszonylatban az előadások 15—20%-a). Nem ilyen kedvező az előadások tartalmi vizsgálata. Az előadók nem nyúlnak mindig elég bátran a kényes kérdésekhez, kevés újat nyújtanak, s nem egyszer sokat markolva keveset fognak. A téma iránti érdeklődés nemcsak abban nyilvánul meg, hogy ezek a leglátogatottabb előadások, hanem abban is, hogy ezeken hangzik el a legtöbb felszólalás és kérdés, legtöbbször a felszólalók saját élménye alapján. A kérdések zöme olyan problémákat érint, melyeket régebben egyáltalán nem, vagy a személyi kultusz következtében torzítva magyaráztak, s ennek megfelelően sok a polemizáló, a burzsoánézetekre marxista feleletet váró, a részletek iránt érdeklődő kérdés. Az ország különböző megyéiben ismételten visszatérnek a következő kérdések: a második világháború előzményei, a szovjet-német megnemtámadási egyezmény, a Nagy Honvédő Háború előzményei, a háború első szakasza, Magyarország háborúba lépése, a nyugati front értékelése, az atombombák hatása Japán fegyverletétele szempontjából. Látnivaló: általános problémák ezek, amelyekre a feleletet az riet igényli. Ahhoz azonban, hogy előadóink a legújabb értékelések alapján, sokoldalúan bizonyítsanak, magyarázzanak, előbb őket kell megfelelően felvértezni. A történelmi szakosztályok ezért viták rendezését, a legújabb kutatásokról szóló ismertetéseket, módszertani segédleteket, bibliográfiákat kérnek előadásaik megtartásához. Az előadók felkészülését szolgáló viták száma azonban még, sajnos, általánosságban alacsony. A viták és előadások—Budapest, Heves és talán Veszprém megyétől eltekintve — többnyire évfordulóhoz kötött, alkalmi megnyilvánulások voltak, bizönyos tervszerűség csak a felszabadulás 20. évfordulójával kapcsolatban kezd kibontakozni. A TIT kiadványai közül igen kevés foglalkozik az első világháborúval, több a második világháborúval. Az utóbbiról megjelent előadássorozatok azonban sok vonatkozásban ma már kissé „kiöregedtek", túlságosan nagy időszakokat ölel fel egy-egy előadás, nem ad lehetőségeket lényeges kérdések kibontására, elsősorban a háborút megelőző időszakot illetően. Csak nagyon rövi-