Századok – 1964

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 847

FOLYÓIRATSZEMLE 83& volna meg állampolgárságukat . Részletesen ismerteti Ferenc Ferdinánd hadseregszervezési elképzeléseit, s helyet szentel munkájában Kristóffy tevékenységének is az általános választójog kérdésével kapkapcsolatban — H. VIERTEL JAHRSCHRIFT FÜR SOZIALUND WIRTSCHAFTSGESCHICHTE. 1963. 50. köt. 2. sz. — E. GRUNER: A társadalomtörténet helyzete és jeladatai ( 145— 163. 1.) bevezetésében Trevelyan meghatározásából kiindulva (,,a nép története, kihagyva a politikát") áttekinti a társadalomtörténeti kutatások eddigi fejlődését s legfőbb mai irányait. Ügy látja, hogy (természetesen a polgári történetíráson belül) bizonyos egyetértés van abban a tekintetben, hogy a társadalomtörténet feladata a „társadalmasodás" folyamatának a bemutatása, az emberi együttélés különféle megjelenési formáinak a vizsgálata. Ez tehát a történelem és a szociológia összekötését jelenti. Vagyis a szintézis a legfontosabb feladata. Utal arra is, hogy a biológiai elméletnek, elsősorban a darwinizmusnak a belpolitikára, a közgazdasági elméletre ós a szociálpolitikára gyakorolt hatása nem eléggé megvilágított problémakör. Végül a marxizmussal való megértő együttműködés lehetőségét veti fel. Itt látszik világosan, hogy a tanulmány a marxista elméletnek valamiféle „elpolgáriasodását" várja, tehát nem a marxizmussal, hanem annak revizionista eltorzításával kíván valamiféle együttműködést. Végeredményben a tanulmány egyik válfaja azoknak a kísérleteknek, hogy az osztályharcot kiiktassák a történelemből, s helyébe a megértést, a partnerséget (ezt a fogalmat a szerző az amerikai szociológiából veszi át) állítsák vezető szempontként. — 1963. 3. sz. — OTTO BRUNNER: A szuverénitás problémája és a társadalmi szerkezet a német birodalmi városokban a koraiújkorban (329 — 360. 1.) az önálló birodalmi városok fejlődését vizsgálja, a városi tanács ós a városi polgárság vitáját a XVI—XVII. században, hogy melyikük a városi szuverónitás hordozója. Ez a vita a XVIII. század első felében a császári biztosok segítségével létrejött kompromisszumokhoz vezetett, amelyek értelmében a szuverenitás megoszlott a két. tényező között. — KARL ERICH BORN Németország társadalmi és gizdasági szerkezetének megváltozása a XIX. század végén (361 — 376. 1.) c. tanulmányában a XIX. század végének fejlődésót evolúciós jellegűnek látja. A fejlődés hordozóit a gyors gépesítésben, az iparosodástan és a városiasodásban jelöli meg. Ezek egymáshoz való viszonyát és egymásra hatását áttekintve, foglalkozik a gyári munkásság kialakulásának körülményeivel, s megállapítja, hogy a korábbi formátlan tömegből öntudatos osztály alakult ki. Foglalkozik a nagybirtokos agráriusokkal, akiknek az iparosodás elleni harca csak rószleteredmónyekre vezetett, de sikerült megakadályozniok azt, hogy a birodalom politikai szerkezete hozzáidomuljon az alapvetően megváltozott társadalmi körülményekhez. Bemutatja a német kartellek fejlődésének folyamatát, s hangsúlyozza ennek a ténynek Németország további fejlődésére gyakorolt igen nagy hatását. Kimutatja, hogy a társadalmi élet e gazdaság-politikai szövet ségek irányítása alá került. Foglalkozik azzal a kérdéssel is: hogyan vett fel a nagypolgárság arisztokratikus vonásokat ós szokásokat. Az egész fejlődés folyományaképpen ismerteti a politikai élet átalakulását ós megrajzolja a pártok szervezésének és alakulásának körülményeit.Hangsúlyozza,hogy a felvetett kérdések még részletes, további kutatást igényelnek, mert a kézműipar, a gyáripar, a nagybirtok ós sok más részletkérdés beható kutatása még hátra van. — H. A külföldi folyóiratszemlót összeállították: H. Haraszti Éva (H. É.), Hatos Géza (H), Jemnitz János (J), Márkus László (M), Niederhauser Emil (N).