Századok – 1964
Tanulmányok - Mickun; Nyina: A Mesta a XVIII. században 74
78 NYINA -MICK I N Nehéz még egy olyan országot találni, amelynek egyes vidékei annyira különböznének egymástól, mint a XVIII. századbeli Spanyolországé.19 Az egyes vidékek között mindenekelőtt földrajzi különbségek voltak, amelyek természetesen ma is megvannak. Az északi tartományok földje soványan termő. A keleti partvidéket viszont, a maga intenzív földművelésével, virágzó kertek borítják, különösen Valencia völgyeiben. Az ország középső részén Kasztília napperzselte fennsíkja terül el. A történelmi fejlődés egyáltalán nem segítette elő ezeknek a földrajzi alkatuknál fogva különböző részeknek a közeledését. Az Ibériai-félsziget ősidők óta hódítások és telepítések szintere volt. Spanyolország délkeleti részét már az időszámításunk előtti XV—XII. századokban a föníciaiak foglalták el.2 0 Spanyolországot ezután egymásután foglalták el és gyarmatosították görögök, karthagóiak, rómaiak, germán törzsek. A jövevények összekeveredtek az ibériai kelta őslakossággal, ami kihatással volt a lakosságnak mind etnikai öszszetételére, mind nyelvére, társadalmi rendjére, szokásaira és kultúrájára. Az északi és északkeleti területeket viszont nemcsak sokszor érték frank támadások, hanem a frankokkal gyakran egységes államokba is egyesültek, amelyekben az egész Spanyolországban használatban levő nyugati gót törvénykönyvön, a Fuero Juzgo-n kívül frank törvények is érvényesek voltak. A IX. században a frank királyok megalakították a Spanyol Határőrvidéket. A XIII. századvégén Navarra csaknem száz esztendőre Franciaországhoz került. Spanyolországnak ezen a vidékein a frank hatás mind a mai napig érződik. A katalán nyelv például annak a languedoc nyelvnek egyik ága, amelyen a Provenceban beszélnek, s maguk a katalánok is külön nemzetnek tartják magukat. De Spanyolország sorsának alakulására mégiscsak a mórok által való meghódítása, illetve az azoktól történt visszahódítása, az ún. reconquista gyakorolta a legnagyobb hatást. Az arabok Afrikából hatoltak be Spanyolországba a VIII. század elején és hamarosan csaknem az egész országot elfoglalták. Komolyabb ellenállásba csak a legészakibb vidékeken, Asturiában ütköztek. Az arab Spanyolország Európa egyik legjelentősebb kultúrcentrumává vált. Az arabok sok helyen öntözőcsatornákat létesítettek, amivel magasra emelték a mezőgazdasági kultúra színvonalát. Kézműiparosaik az ipar fejlődését segítették elő, tudósaik a tudományét. Még ugyancsak a VIII. században megkezdődött az ország visszahódítása a móroktól (reconquista). Ennek folyamán egyes független államok is létesültek, mint pl. León, Aragon. Ezek összefogásából két nagy államalakulás kristályosodott ki — a Kasztília és az Aragóniai Koronák földjei. A XIII. században már csaknem az egész Spanyolország fel volt szabadítva, a XV. század végén pedig Granada elestével (1491) a mórok végleges vereséget szenvedtek. A reconquista folyamán a feudális földesurak kénytelenek voltak a parasztok sok követelését teljesíteni, mivel egyaránt rájuk voltak szorulva mind a mórokkal vívott harcukban, mind a háború által elpusztított ország benépesítésénél. Így például Kasztíliában már a XIII. században eltörölték a jobbágy-19 Ismételjük: itt csak a XVIII. századról beszélünk, mivel erre az időszakra vonatkoznak azok a források, melyekre támaszkodunk. Ez persze nem zárja ki azt, hogy Spanyolország többi évszázadaiban is ne (alálnánk hasonló struktúrát. 20 Igen hitelt érdemlő adatok szerint ők alapították Cadiz, Malaga és más városokat is.
