Századok – 1964

Történeti irodalom - Varga József: Ady útja az „Új versek” felé (Ism. Stier Miklós) 833

TÖRTÉNETI lliODALOM 833 19 zászlóaljat ós 10 üteget dobott be.1

A rendelkezésre álló öt zászlóaljjal és három üteggel még В jmhez hasonló katonai tehetség sem művelt volna csodát. Hogy a segesvárihoz hasonló katasztrófa nem történt, annak az volt az oka, hogy Snejdárek ezredes, az ellenséges hadosztályparancsnok Vógles irányában csak egy különítményt tolt ki, míg csapatai zömével a Garam mentén Léva felé támadt , hogy a vágmenti hídfőkből támadó csehszlovák csapatok támogatására siessen. A szerző nem közli Kossányi Ödön alezredes nevét, aki Folkusházy utóda lett, és előzőleg a párkánynánai dandár felett parancsnokolt. Ugyancsak nem említi Österreicher Leó főhadnagy nevét, aki visz mt a tiszai hadjárat idején volt a dandár parancsnoka. Hiányoljuk a hadrendeket, ezeket jó lett volna legalább a jegyzetekben közzétenni. A tiszafüredi katasztrófával kapcsolatban megjegyezzük, hogy a Hadtörténelmi Levéltárban (Tanácsköztársasági iratok, 50/227) van egy okmány, amely szerint Julier vezérkari főnök 728/129 tüz. sz. alatt nyílt parancsban utasította Endrédi volt őrnagyot, hogy Poroszlón vizsgálja ki: a tisz,ai visszavonulásnál kapott lőszer tényleg gyakorlótöltény volt-e. Az élestöltény acélból van, a gyakorlótöltény viszont papírból, amíg a töltónyrakaszok eljutottak Poroszlóra, rengeteg kézen mentek át; senkinek sem tűnt fel, hogy a ládák könnyebbek a szokottnál'/ Ami pedig a tüzérségi lövedékeket illeti, az ellenforradalmi érzésű Ivoréh Endre is panaszkodik amiatt, hogy a 2. (székely) dandár tüzérsége nem megfelelő lövedékeket kapott. Megemlíthetjük, hogy egy cseh riportkönyv szerint (Kalva-Kompis : Na Sloven -skóm bojisti. Praha. 1920)atúlsóoldalróla Bódva völgyében is észleltek nemzetközi zászlóaljat. Más helyütt a cseh szerzők azon méltatlankodnak, hogy a fogoly nemzetközi katonák közt prágai születésűt is találtak, mégpedig a Vinohrady nevű munkásnegyedből származót. A tiszafüredi ütközettel kapcsolatban megemlítjük, hogy elesett ott Szombathy főhadnagy, a 27. ezred parancsnoka, Braun román főhadnagy, az 1/26. zászlóalj parancsnoka és Rensel német birodalmi hadnagy.2

Román forrás szerint a románok öt zászlóaljjal és öt üteggel támadták meg a tiszafüredi m igyar hídfőt, ahol ötszáz foglyot ejtettek és két ágyút zsákmányoltak. Julier 1919. november 5-én Az Est c. napilapban tett nyilatkozata csak közvetett bizonyítók ellene, mert nem hoz fel semmilyen konkrét adatot. hogy mivel járult hozzá a nemzetközi dandár megsemmisüléséhez. Hibáztatni lehet viszont , hogy a tiszafüredi átkeléshez csak egy üteget osztott be. Fel kellett volna dolgozni a dandárnak a Peidl-kormány által végrehajtott lefegyverzését is (1919. augusztus 3-án Dunakeszin). Úgy hisszük, hogy a kötet érdeklődésre fog találni Magyarországon kívül is minden országban, amelynek fiai a nemzetközi dandár keretében harcoltak a proletariátus igazáért . FOGARASSY LÁSZLÓ VARGA JÓZSEF: ADY ÚTJA AZ „ŰJ VERSEK" FELÉ (Irodalomtörténeti füzetek 40. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1963. 92 1.) Érdekes, irodalomtörténésznek és történésznek egyaránt értékes munka Varga József tanulmánya. A szerző arra a nagy körültekintést, széles látókört, komoly történelmi műveltséget és pontos anyagismeretet kívánó feladatra vállalkozott, hogy nyomon kövesse Ady költővé érésének igen sokoldalú, szerteágazó forrásokból táplálkozó fejlődési útját. Ehhez magát Adyt hívja segítségül, aki „életrajzai sorában, elejtett megjegyzésekben, prózai konfesszióban fedte fel titkait, sőt még versei értelmezésére is vállalkozott. Mint jó úszót a sodrás és az ár ismeretében a folyó, úgy viszi magával az Ady-életműben járatos olvasót is maga Ady biztos partok, sziklaszilárd igazságok felé : önértékelései egybeesnek a legtöbb esetben az objektív igazsággal" (7. 1.). Varga József tanulmánya probléma-felvetéssel indul, kezdő költő első kötetének megjelenése után „csaknem teljes költői elnémulás " következett —állapítja meg s kiemeli, hogy ez „csak költői értelemben igaz, s érdemes felfigyelni arra, hogy publicisztikájában hogyan bontakozott Ady, a költő". Néhány nagyon jellemző s bizonyító példán mutatja be, hogy „Ady korai publicisztikájában Urai érzéstömbök voltak készen," 1 Lásd Anton Poipiiíl: Dobytí Banské Stiavnice, Hronské Breznice a Zvolena ve dnécli 10 ai 13. cervna. 1919 za války madarsko-Ceskoslovenské. Zprávy vojenskóho archivu a musea RÍS 1927.1. köt. 38 — 39.1. • HILTK 50/203.