Századok – 1964

Történeti irodalom - Hetés Tibor: A 80. nemzetközi dandár (Ism. Fogarassy László) 832

832 TÖRTÉNETI lliODALOM 832 különböző rétek, legelőjogok, szőlők, kertek tulajdonából álló teljes gazdaság. A város valóságos társadalmi ós gazdasági rétegződése ugyanis csak egy ilyen komplex vizsgálat eredményeképpen lett volna teljesen egyértelműen világossá: s ennek elmulasztása Gombár különben holytállónak lábszó fejtegetéseit a eivisrétegről éppen a legdöntőbb érvtől fosztotta meg. S végül —- bár fő jélja láthatóan a város egységes cívis jellegét hangsúlyozó nézetek cáfolása (mslyeknek gazdasági társadalmi alapon való helytelensége, úgy véljük, már eléggé nyilvánvaló enélkül is) —- elmulaszt ja megvizsgálni : mi volt mégis mindaz, ami ennek az illúziónak (тэ1у valójában már inkább — s nemcsak polgári történészeknél, de még olyan világos pillantású íróknál is, mint Móricz — csak valami sajátos magatartás, tuditforma jelölésére szolgált, mintsem tényleges gazdasági vagy társadalmi kategóriaként) ilyen szívós, hosszúáletű fennmaradását lehetővé tette. Együttesen olyan kérdések ezek, molyeknek tisztázása — ha Gombár jelenlegi eredményeit a probléma megoldásának kiindulópontjául elfogadhatjuk is — móg további kutatást, a Gombár által feldolgozott anyagnak részben még tovább finomítását igényli. Végül meg kell mondanunk azt is, hogy Gombár az egész problematikát (főleg az I—IV. fejezetekben) meglehetősen zavarosan, töredezetten, kitérőkkel, oda nem mindig tartozó részletek bevonásával, sok helyen, fontos részletek esetén is igen pongyola, pontatlan megfogalmazásban mondja el. Hosszan lehetne idézni olyan stilárisan, értelmileg vagy elvileg is hibás mondatokat , mint hogy a debreceni polgári történetírás „egy síkon szemléltette a város társadalmi arculatát", „a bonum publicum vagy allgemeine Wohltätigkeit Justi, Sonnonfels, Novalis stb. által hirdetett történetírói irányzat elsősorban Szabó István, Bilogh István révén nyert megfogalmazást Debrecenre vonatkozóan", ,,a béres földek rendszerében egy feltörekvő társadalmi réteg . . . kiáltott jogaiért a cívisekhez". Szerző szerint a cívis társadalom fogalmát az egész városra kiterjesztő történetszemléletben „az osztályfeletti formalizmus tükröződik", a nemesség a polgárságot „rendi osztályegysége miatt" nyomta el stb. (Valamennyi idézet az б—7. oldalról.) Befejezésül ismételjük: a kisebb-nagyobb hiányosságok ellenére is — éppen a helytörténész lehetőségeinek alapjában helyes és szerencsés kihasználása révén — olyan munka áll előttünk, mely nem "sak a konkrétan feldolgozott terület, hanem az általános módszertan szempontjából is jelentős gazdagodását jelenti helytörténeti irodalmunknak, s amellett feltétlenül hasznos ós jelentős segítséget nyújt a kor országos történetének kutatója számára is. VÖRÖS KÁBOLY HETÉ S TIBOR: A 80. NEMZETKÖZI DANDÁR (Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó. 1963. 180 1.) A termékeny szerző ezúttal a magyar Vörös H idsereg nemzetközi alakulatainak történetével lép az olvasóközönség* elé. Az előtanulmány cikksorozat formájában a „Lobogó" c. hetilap 1961-es évfolyamában látott napvilágot, és már akkor is az volt a véleményünk, hogy kívánatos volna, ha tökéletesített formában, könyvalakban is megjelenne. A nemzetközi alakulatok felállítására vonatkozó rendelet 1919. április (i-án kelt. Ennek értolméb >n elsősorban hadifoglyokat és külföldi származású vagy külföldről menekült (vagy ép рэп külön e célból M igyarországra érkezett) munkásokat toboroztak. Az 1.nemzetközi ezred Cau :sánál,a 2. nemzetközi ezred pedig Debrecennél esett át a tűzkeresztségen. A nemzetközi alakulatok első együttes alkalmazására 1919. május 3-án került sor, amikor az Árky-csoport (később a 7. hadosztály) keretén belül részt vettek Szolnok visszafoglalásában. A 80. nemzetközi dandár csak május 2G-án alakult meg, amikor a Ceglédről elvezényelt nemzetközi zászlóaljak Salgótarjánba értek, és a 80. dandár régi egységeit leváltották. (E^y zászlóalj ismeretlen okokból nem itt, hanem a Párkány— Érsekújvár vasútvonal mantén került bevetésre.) A nemzetközi dandár most erős harcot vívott Losoncért ós Gyet.ván át Zólyom felé támadt, hogy onnan egyrészt. Besztercebánya, másrészt. KormÖ3bánya ós Garamszent kereszt felé folytassa előnyomulását. Egy túlerejű ellentámadás folytán azonban Zólyomtól keletre szorult vissza és itt tartotta magát egészen a fegyverszünetig. A júliusi hadjáratban Tiszafürednél keltek át a nemzetközi csapatok. A szerző foglalkozik a tiszafüredi katasztrófával is, és megemlékezik a dandár katonáinak további viszontagságairól. Fényképek, térképvázlatok tarkítják a könyvet. Úgy vélem, hogy Hetés Tibor túl szigorú Folkusházy dandárparancsnokkal szemben, amikoraz 1919. június 13-i csatavesztés miatt elmarasztalja. Ebbea csatába azellenfél