Századok – 1964

Történeti irodalom - Munkásmozgalomtörténeti tanulmányok (Ism. Mucsi Ferenc) 818

818 TÖRTÉNETI lliODALOM 818 ismerte fel még Overbeck a feliratos forrásanyag igazi jelentőségét, és nem ismerte művészettörténeti forrásként való felhasználásának módszereit sem-. Azóta már tudjuk, és Szilágyi munkájának egyik nagy érdeme, hogy szemléltetően elénk tárja : milyen páratlan hitelességű értesüléseket tartalmaznak e feliratok a görög művészet alkotásairól és alkotóiról egyaránt . Az irodalmi források gyakran téves, célzatos vagy töredékes előadásával szemben a feliratok mint közvetlen és egykorú források messze kimagasló jelentőséget és megbecsülést érdemelnek. Szilágyi János György műve két részre oszlik, melyek közül az első a művekről, a második a művészekről szól. Eredetiség és újszerűség tekintetében az első rész különösen figyelmet érdemel mind anyaga, mind szempontjai tekint etében. Míg a második rész jórészt az Overbecknél már ismert anyagra támaszkodik (bár azt jelentősen kiegészíti), az első rész arra kíván feleletet adni, hogyan kell a görög művészet alkotásait eredeti rendeltetésükben és megjelenésükben elképzelni, továbbá, hogy kik voltak ezeknek az alkotásoknak a megrendelői, milyen célokra készültek és eredeti rendeltetésük mennyiban határozta meg tárgyukat és kivitelüket. Nagyon érdekes ós eredeti szemléletről tanúskodik Szilágyi János György művének befejező fejezete is, mely a görög művészet és tudomány kapcsolatait törekszik megvilágítani, valamint a zárószakasz, mely a művészettörténeti írás ókori csíráit mutatja be. Talán e rövid áttekintésből is kitűnik, hogy a Görög művészet világa úttörő jelentőségű, tudományos szempontból nézve is nagyfontosságú alkotás. Nemcsak a laikus érdeklődőt vezeti be a görög művészet történetének forrásanyagába, hanem a szakemberek számára is értékes új szempontokat és gazdag ismeretanyagot tartalmaz. FERENCZY ENDRE MUNKÁSMOZGALOMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK* Az elmúlt években, 1961—1964 folyamán, a Kossuth Könyvkiadó kiadásában 2—4 ív terjedelmű tanulmányok sorozata jelent meg, amelyek a magyar munkásmozgalom történetének fontos, mondhatnánk kulcskérdéseit dolgozzák fel, világítják meg népszerű formában, de tudományos igényességgel. A tetszetős kivitelű, kisalakú füzetsorozattal a kiadó mindenekelőtt a magyar munkásmozgalom történetének tanulmányozását kívánta előmozdítani; a magyar párttörténet oktatása számára igyekezett segítséget nyújtani — addig is, amíg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének feldolgozásában az egységes magyar párttörténeti tankönyv napvilágot lát. A füzetek az e tankönyvhöz készült előtanulmányok széleskörű történészi-pártoktatói kollektívák bírálata nyomán átdolgozott változatai, s ilyenképpen a párttörténetírásnak a legutóbbi években elért eredményeit sűrítik magukba. A tanulmányok a magyar munkásmozgalom történetének kezdeti szakaszaitól a fölszabadulás után vívott harcaiig egyaránt képet nyújtanak. Bemutatják és elemzik az önálló munkáspárt megteremtéséért folytatott küzdelmet, a magyarországi szociáldemokrácia első világháború előtti ideológiai-politikai arc ulatát, sok új tény bevonásával ismertetik a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásához vezető folyamatot; elemzik a két munkáspárt 1919-es egyesülésének körülmór yeit és eredményeit ; megismertetnek — az eredeti jegyzőkönyvek s a Komintern irattárából származó egyéb anyagok alapján —• a KMP I. és II. kongresszusával; elemzik a magyarországi népi demokratikus forradalom sajátosságait; sokoldalú képet nyújtanak a két munkáspárt 1948. évi egyesüléséről. Az eddig megjelent nyolc tanulmány tehát, mint látjuk, a magyar munkásmozgalom történetének fontos kérdéseit boncolgatja-elemzi. Hiányolható azonban, hogy a magyarországi munkásmozgalom történetének olyan központi kérdéseiről, mint a Magyar Tanácsköztársaság sok, még ma sem megoldott problémája, nem jelentek meg hasonló tanulmányok; megvilágításra vár a Magyarországi Szocialista Munkáspárt története; különösen fontos lenne — a pártoktatás számára is —, ha tanulmányok elemeznék a magyarországi népfront-politika kérdéseit (a Dolgozók * S. Vincze Edit. Küzdelem az önálló proletárpárt megteremtéséért Magyarországon. 1848 — 1890. Bpest. 1963. 64 1. Erényi Tibor: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1914 előtti tevékenységéről. Bpest. 1961. 4S 1. Müei György: A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakításáról. Bpest. 1962. 78 1. Gábor Sándorné: A két munkáspárt egyesülése 1919-ben. Bpest. 1961. 37 1. Szabó Ágnes: A KMP első kongresszusa. Bpest. 1963. 67 1. Horváth Zoltánná: A KMP második kongresszusa. Bpest. 1934. 69 1. Sánta Ilona: A két munkáspárt egyesülése 1948-ban. Bpest. 1962. 116 1. - Szabó Bálint: Forradalmunk sajátosságai. 1944-1948. Bpest. 1962. 74 1.