Századok – 1964

Történeti irodalom - Artamonov; M. I.: Isztorija hazar (Ism. Bartha Antal) 807

TÖÜTÉNETI JiiODALOM 807: szállása után immár SS tábornoki egyenruhában térnek haza Németországból. A Szálasipuces után az előbbi Beregfy-Berger honvédelmi miniszter helyettese, az utóbbit pedig a „Hunyady" SS páncélgránátos hadosztály megszervezésével bízták meg. Ők és hasonlóan véreskezű társaik a felszabadulás után jugoszláv ós részben magyar nópbírósági ítéletek alapján nyerték el méltó büntetésüket. A szerző helyesen mutat rá. hogy az újvidéki pogrom tulajdonképpen a németek malmára hajtotta a vizet, akik igen lényegesnek tartották magyar—délszláv vonatkozásban is a megosztás politikáját s azt, hogy szövetségeseik egyúttal bűntársaik is legyenek. Megemlíthetnénk még a bácskai véres eseményeknek azt a vonatkozását is, hogy magyar részről így, a kommunistákkal ós partizánokkal, valamint zsidókkal való leszámolás könyörtelenségével akarták bizonyítani, hogy a németek nyugodtan magyar kézre adhatják az általuk megszállt Bánátot is. A kitűnő munka népszerű jellege nem menthet fel az alól, hogy egy-két ponton ne jelezzük igényünket a vizsgálat további elmélyítése iránt. Nem egészen tisztázott például, hogy az újvidéki ügynek milyen mértékben volt szerepe Bárdossy bukásában. Az események szörnyű lefolyása és a gyilkosságok óriási száma korántsem volt akkor közismert, így a szerző által említett „közfelháborodás", sajnos, igen kérdéses. Rendkívül fontos továbbá a kormány és a katonai vonal viszonyának behatóbb vizsgálata. Horthy Miklós nemrég közzétett titkos irataiból is tudjuk, hogy a katonai vonalnak a nemzetiségi politika vonatkozásában is a kormánytól eltérő álláspontja volt, s hogy a katonai vonal általában a maga akaratát nem egy ízben erőszakolta rá a habozó kormányra, vagy állította azt befejezett tények elé. E kérdés behatóbb vizsgálata természetesen nem kisebbíti a kormány felelősségét. Az újvidéki vérfürdő előzményeinek ismertetése során tűnik fel a szövegben Teleki Pál, ,.aki nem keveset tett annak érdekében, hogy az ország mind jobban Hitler szekeréhez legyen láncolva" (10.1.). Az ilyen túlságosan leegyszerűsítő fogalmazások nem kárpótolnak a valóságban sokkal összetettebb problematika differenciált ábrázolásának hiányáért. Telekinek a Jugoszlávia elleni támadásban való részvétel kérdésében tanúsított magatartását is hogy ti. a szerző szerint „gyáván félreállt az útból, öngyilkos lett" úgy kellene bírálni, hogy ugyanakkor ne mossuk teljesen egybe a különbségeket Bárdossy, Kállay, Horthy magatartásával, akiknek a Szovjetunió elleni hadbalépós. Magyarország német katonai megszállása, illetve a Szálasi-puccs alkalmával még egy ilyenfélegyávaságra sem volt bátorságuk. A sommás leegyszerűsítések kerülése, a differenciált ábrázolásmód, egyáltalán nem az idealizálás, hanem az alaposabb megismerés eszköze. Végezetül megemlít jük, hogy a tudományos igényű népszerű kiadvány stílusa it 1 -ott kifogásolható pongyolaságokat mutat. Példa erre a 79. lapon az a ,,kis hulla-epizód", amikor sürgősen el kellett tüntetni az „okvetetlenkedő hullákat", amelyek ..nem átallották" három és fél hónappal a razzia után a Duna vizéből előkerülni. A jegyzetek tanúsága szerint a szerző igen gondosan felkutatta és felhasználta a levéltárainkban rendelkezésre álló forrásanyagot. Kár. hogy nem tájékoztat arról, hogy a felszabadulás utáni jugoszláv történeti irodalom mennyiben foglalkozott a bácskai vérfürdő kérdésével-TILKOVSZKY LÓRÁNT M. I. ARTAMONOV: ISZTORIJA HAZAR (Leningrad, Izdatel'sztvo goszudarsztvennogo ermitazsa. 1962. 521 1., 104 kép, 9 térkép) A KAZÁROK TÖRTÉNETE „Több mint száz évig tartotta magát a kazár történetnek az az idealista koncepciója. melyet még a fiatal V. V. Grigorjev teremtett. Ezt az idealista koncepciót napjainkban a teljesen ismeretlen P. Ivanov tépázta meg egy kis kritikai tárcában a »Pravda« hasábjain. B. A. Ribakov a tények ellenéré sietett másodrangú történeti szerepre kárhoztatni a kazárokat . Feladatomat abban láttam, hogy a kazár történetre vonatkozó jelenleg elérhető összes adatok átvizsgálása útján megállapítsam az igazságot . Az igazság sokkal bonyolultabb, mint ahogy azt V. V. Grigorjev és В A. Ribakov feltételezték. De mit tegyünk ! így van ez mindig, amikor gondosan, részleteiben megismerkedünk ezze vagy azzal a jelenséggel akár az életben, akár a történelemben." Az ismertetendő mű utolsó bekezdését idéztük, mert a fenti szavak tömörebben és sokoldalúbban jellemzik a kazár történet kutatásának sorsát, mint azt e sorok írója