Századok – 1964

Történeti irodalom - Nemes Dezső: A Bethlen-kormány külpolitikája 1927–1931-ben (Ism. Berend T. Iván) 793

TÖRTÉNETI IRODALOM NEMES DEZSŐ: A BETHLEN-KORMÁNY KÜLPOLITIKÁJA 1927- 1931-BEN. AZ „AKTÍV KÜLPOLITIKA" KIFEJLŐDÉSE ÉS KUDARCA (Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1964. 421 1.) „Az огон/, ötéves terv eredményei, az olasz—francia flottaegyezmény, a német— osztrák vámegyesülés — ezek a nagy európai liullámrezgések megfodrozzák a magyar vizek felszínét is" — idézi a Pesti Napló egykori cikkét új könyvében Nemes Dezső akadémikus. A Bethlen-kormány 1927 és 1931 közötti külpolitikáját tárgyaló, a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent — s könyvkiadásunk dicséretére váló — kötet valóban nagy figyelmet szentel az „európai hullámrezgéselmek". Különösen az olasz, osztrák, német és angol politika fejleményeiről, ezeknek a magyar politikára gyakorolt hatásairól kapunk átfogó képet. A szerző azonban korántsem elégszik meg a „magyar vizek felszíni fodrozódásainak" ábrázolásával. Megszokott alaposságával és lényegre törésével rajzolja meg — belpolitikájukkal legteljesebb összefüggésben — a magyar uralkodó osztályok fő külpolitikai törekvéseit. A munka felépítése, akár legrövidebb tartalmi kivonata is meggyőzően bizonyítja ezt. A kötet bevezetője az ún. aktív külpolitika előzményeit tárgyalja, majd az első érdemi fejezet a kormány külpolitikájának belső támaszait tekinti át, s ennek során nemcsak a bethleni politikai vonal felülkerekedését, megerősödését vizsgálja, de külön figyelmet fordít a korszak gazdasági viszonyaira is. A belpolitika ós gazdaság tárgyalása után kerül sor a nemzetközi politika néhány fő problémájára, a Baldwin-kormány szovjetellenes lépéseitől a Stresemann-féle külpolitikáig. Mindezt a szerő — mint a fejezet címe is kifejezi — abból a szempontból elemzi, hogy vajon mennyiben nyújt támaszt, illetve mennyiben képez akadályt a magyar külpolitika törekvéseinek. A következő fejezet már a bethleni „aktív külpolitika".legfőbb láncszemét, az olasz-magyar szerződést állítja középpontba. Ennek kapcsán érdekes a jugoszláv—magyar diplomáciai közeledés és ennek meghiúsítása, s természetesen magának az olasz—magyar szerződésnek előkészítése, ismertetése. A szerző külön szól a szerződés fogadtatásáról, a kommunisták és szociáldemokraták állásfoglalásáról is. A témakör tárgyalását — külön fejezetben, amint a kérdés meg is érdemli — az olasz fegyverszállítások ügye, a szentgotthárdi fegyvercsempészési botrány igen érdekes és részletes bemutatása zárja. Nemes Dezső könyvének VI. fejezete a bethleni külpolitika másik fontos láncszemét, az osztrák kérdést exponálja. A Heirmvehr támogatása, az „osztrák akció", a katonai beavatkozás titkos tervei világosan mutatják a magyar külpolitika kalandor vonásait. Az osztrák—magyar kapcsolatokat egyébként a XIII. fejezet az 1930 — 31-es időszak vonatkozásában ismét vizsgálja, s bemutatja az olasz — osztrák—magyar együttműködésre tett törekvéseket, illetve azok akadályait is. A VII. és VIII. fejezet a királykérdés kapcsán a Rothermere-akciót tárja fel. A további fejezetek közül szeretnénk kiemelni a magyar—román viszony alakulását tárgyaló és az optáns-ügyet részletesen bemutató X. fejezetet, a magyar Balkánpolitikát vizsgáló és a német—magyar viszonyt tárgyaló XIV. ós XV. fejezeteket. Külön is említést érdemel, hogy amint az 1927 — 28-as évekre, úgy az 1929 — 31-es évekre vonatkozóan is külön fejezetek mutatják be a nemzetközi helyzet alakulását (IX.) és a kül- és belpolitikai helyzet összefüggéseit (XI.). Ez utóbbi keretében a kormány és a szociáldemokrata pártvezetőség újabb paktumáról, a konzervatív és félliberális politikai törekvésekről és a kisgazdapárt feltámasztásáról is szó esik. A kötetet végül a Bethlen-kormány „aktív külpolitikájának" mérlege címet viselő összegező fejezet zárja. E rövid áttekintés után a munka két legfőbb erényére mutathatunk rá: Nemes Dezsőnek kiválóan sikerült megragadnia a bel- ós külpolitika összefüggését, kölcsönhatását. Az utóbbi években történészeink mind nagyobb figyelmet fordítanak a Horthyrendszer negyedszázada izgalmas külpolitikai, diplomáciatörténeti eseményeire. Az e tárgykörből készült munkák egy része azonban belekeveredett a diplomácia manővereinek útvesztőjébe, s elszakadva a külpolitikát is mozgató osztályerők hátterétől a tükör, melyet tartottak, torztükörré vált, melyben a valóságos arányok és méretek néha teljesen 11 Századok 1084/4.