Századok – 1964
A történelemoktatás kérdései - Waczulik Margit: A francia történelemtanítás problémái 785
A Fit A NCI A TÖRTÉNELEMTANÍTÁS PROBLÉMÁI és munkásmozgalmakról 1831 és 1870 között. Mindhárom gyűjtemény inkább az állampolgári ismeretek tanításához használható, mert tárgykör és nem korszakok szerint van összeállítva. A dokumentálásra való törekvés azonban nem elégszik meg szövegekkel, keresi a képes szemléltetés lehetőségeit is. Verseny van a nagyobb kiadóvállalatok között, ki tud jobb és kelendőbb diafilmeket és diapozitívokat az iskolák rendelkezésére bocsátani. Ezek beszerzése nem is olyan nagyon költséges, inkább a megfelelő gépi berendezés okozza itt is a problémát. Az egyik ilyen gyűjtemény a Musée imaginaire (képes múzeum), mely 15000 diapozitivval szolgálja a történelem és a földrajz oktatásét. Hasonló az Encyclopédie visuelle (szemléltető enciklopédia), melyet a múzeumok központi bizottsága, főleg a Louvre munkatársai állítottak össze. Ez 26 irodalmi-történelmi és 41 történelmi sorozatot bocsát a tanítás rendelkezésére. Van 174 művészeti, de földrajzi és természettudományos: sorozata is. A képes szemléltetés hasznos eszköze a film is. Nemcsak az ún. oktatófilmekhasználhatók fel, hanem értékes anyagot adhatnak megfelelő megbeszéléssel hasznosítva a játékfilmek is,1 8 1950-ben a francia állami levéltár propaganda szerveinek keretén belül megalakult a Ciné-club des Jeuns Historiens (az ifjú történetkedvelők filmklubja), mely hetenként egyszer történelmi filmet vetít az érdeklődő tanulók számára, új rendszerű központi szakkört alakítva ki ezzel. A filmek lassanként megismertetik a tanulókkal egyegy tárgykörön belül a francia múzeumok és levéltárak vonatkozó legérdekesebb és legértékesebb anyagát. Ilyen film készült IX. Lajosról és koráról, a feudális nagyurak életviszonyairól, Riehelieuről és koráról. Napoleonról. A filmeket esztetikai és történelmi szempontból egyaránt megbeszélik. Megtárgyalják azt is, hogyan válhatik a néző a filmek segítségével kortárssá. Itt is vetítenek azonban játékfilmeket is, pl. az Abel Gance-rendezte Napoleon-filmet, vagy a nálunk is jól ismert szovjet játékfilmet: a Patyomkin cirkálót.19 Egyre gyakoribb segítője a szemléltetésnek a rögzített élőszó. Franciaországban inkább a lemezeket használják, mint a magno-szalagot. Használatuk az ötvenes években kezdődött, ma már nagy gyűjteményeik vannak és a Centre National de Documentation Pédagogique (Nemzeti Pedagógiai Dokumentációs Központ) kölcsönzi is őket. Vannak közöttük szövegek ós zenei felvételek is. A legértékesebbek és leghitelesebbek egy tárgyalás, egy tudósítás, egy ünnepség egykorú felvételei. Ezek forrásjellegűek. Sajnos kevés van még belőlük, hiszen csak az utolsó évtizedek anyagát örökíthetik meg.20 De jól felhasználhatók más forrásszövegek is kitűnő művészek előadásában, esetleg egy-egy témakörhöz csoportosítva is. A zenei felvételek is néha egyenesen történelmi céllal készülnek, pl. a francia katonaság zenéje és dalai a XVIII. századtól, vagy Franciaország története dalokban stb. Mind a filmeknek, mind a hanglemezeknek felhasználása sok új pedagógiai problémát vet fel, melyekre ma még nem is lehet határozott választ adni. Egyelőre kísérletezni kell és gyűjteni a megfigyeléseket. Érdekes megállapítás pl., hogy a fiatalabb tanulókra nagyobb a hatása a lemezes dokumentálásnak, mint a nagyobbakra. A film vagy a lemez bemutatását mindig meg kell előznie a szükséges legfontosabb tudnivalók és a film vagy a lemez alapján eldöntendő probléma közlésének. A bemutatás után pedig mindig közös megbeszéléssel kell levonni a tanulságokat. Sok a technikai probléma is, pl. az, hogy a lemezt nem lehet a megfelelő helyen megállítani. (Ezért jobb a magno.) További probléma az, hogy a tanulók kapják meg segédanyagként a könyvhöz a lemezeket és a diapozitívokat. Ez lehetővé tenné azt is, hogy otthon újra meghallgassák, illetve megnézzék azt, amit az órán hallottak, vagy láttak, esetleg fokozná munkájuk önállóságát is. Ez persze pénzkórdós. Van olyan igény is, hogy a lemez borítólapja éppúgy tartalmazza a legfontosabb tárgyi magyarázatokat, mint a szöveggyűjtemények jegyzetanyaga. Ez megkönnyítené használatukat ós a tanárok felkészülését az órákra.21 Van igény a lemezek és a képanyag együttes felhasználására is. Ezzel már elérkeztünk a ma annyit emlegetett, de a történelemtanításban még mindig nem eléggé megvalósított audiovizuális oktatáshoz. Franciaországban a televízió rendszeresen közvetít iskolai adásokat, képanyagukat és szövegüket pedig megismétli egy „Documents Pour la Classe" (Dokumentumok az Iskolai Órák Számára) c. képes folyóiratban. Ez kb. » kéthetenként, vagy havonként foglalkozik történelemmel. A témák ötletszerűen kerülnek 18 Az amerikai Quo vadis-film kitűnő kritikai elemzését adja a történelem- és a latin-tanítás szempontjából Baehy cikke a Cahiers 1981. évf-ban. 18 Ld. Cahiers. 1961. évf. 80 Az egyik cikkíró, M. Schnerb, beszédarchivumnak (archives de parole) hívja ezeket a gyűjteményeket. Ld.. Cahiers. 1959. évf. 81 Ld. Cahiers. 1959. évf. és Education Nationale 1961. évf-ban Canac és Delannoy cikkeit.
