Századok – 1964
A történelemoktatás kérdései - Waczulik Margit: A francia történelemtanítás problémái 785
790 WACZtJLIK MARGIT nagyobb ennek a valószínűsége. Többen ajánlják, hogy legyenek üres lapok is kötve a könyvhöz jegyzetek, megjegyzések, esetleg önálló hozzáolvasásból merítettek számára is. A jól megírt könyv kitűnő fegyver a tanár kezében, de nem mindegy, hogyan forgatja. Az újat kereső tanárok általában arra t örekszenek, hogy a tanulók ne megtanulják a könyvet, hanem tanuljanak meg dolgozni a könyvvel, választ keresni benne problémáikra, érveket álláspontjuk védelmére." Többet adni, élményszerűbbé tenni a történelemmel való foglalkozást, ez az új utakat kereső francia történelemtanárok törekvése. ..Atörténelemtanár feladata az, hogy megérttesse és újra életre keltse azt a korszakot, mellyel foglalkozik" — írja egyik kollégánk. Ez csak a kor sokoldalú megvilágítása révén lehetséges, és ennek érdekében ajánlatos összefogni az irodalom, az esztétika (azaz művészettörténet) ós esetleg a filozófia tanárával. Ehhez persze elég szabadon kell bánni az anyaggal, esetleg kisebb átcsoportosítás szükséges valamelyik tárgy anyagában, de mindegyik nyer a dolgon, mert a több oldalról megvilágított problémák gondolkodásra késztetik a tanulókat , koncentrált ismereteik pedig sokoldalúak, életszerűbbek, hitelesebbek, mélyebbek és így maradandóbbak lesznek.1 5 Gyakrabban van meg a lehetősége a földrajzzal és az állampolgári ismeretekkel (instruction civique) való koncentrációnak. Ez szinte természetesen adódik, hiszen mindháromnak közös nevelési célja van : a politikai érettséghez juttatás. Ehhez a történelem és a földrajz adja a tárgyi.alapot, az állampolgári ismeretek pedig inkább a szemléletet és az erkölcsi nevelést. Ideáljuk azonos a történelemével : a jó polgár, aki felelősséget érez a közügyekért, példásan teljesíti mindennapi kötelességeit, nemcsak becsületből, hanem azért is, hogy ezzel a haladást szolgálja.16 A történelem komplex szemléletét azonban saját keretein belül kell megoldani, nem csupán más tárgyak segítségével. Ezt a célt szolgálja az előbbiekben ismertetett legújabb francia tankönyv. Ennél is tovább megy Reinhard, az ún. „történelmi képek" (tableaux) kialakításával. Helyesen jegyzi meg, hogy az élet sokféleségének ábrázolása a tanításban nem egyszer csak a tényezők egymás mellé állításáig jut el. Ezeket egymásrahatásukban kell nézni, „strukturális" történelemtanításra van szükség. De Reinhard sem a gazdasági-társadalmi alapból indul ki, korképein a szellemtörténet hatása látszik. Mindenesetre az élet valószerű ábrázolására törekszik, a fejlődés fontosabb szakaszaiban megállópontot jelöl ki, és egységben akarja láttatni az élet valamennyi tényezőjét. Kiemeli, hogy ehhez az ábrázoláshoz nagy szakmai tudásra és kellő pszichológiai ismeretekre van szükségük a tanároknak. Találó az a megállapítása, hogy az ábrázolásban a tanulók fejlettségi fokához kell alkalmazkodni, velük kell láttatni az anyagot. .Mindebben jelentős szerepet szán a történelmi források olvastatásának.17 A modern történelemtanítás lényeges kelléke a forrásszemelvények feldolgozása. Ezzel tisztában vannak a francia tanárok. A régi könyvek azonban aránylag nem sok lehetőséget nyújtottak erre. Ezen a hiányosságon akar segíteni a Nouvelle Revue Pédagogique (Új Pedagógiai Szemle) c. folyóirat, mely pedégógiai tanulmányokon, hivatalos rendelkezések ismertetésén kívül rendszeresen közöl segédanyagot a különböző tárgyak tanításához. (Pl. fordítási szövegeket, matematikai feladatokat stb.) Minden számban I -\y2 oldalon közöl történelmi forrásszemelvényeket a hozzájuk tartozó legfontosabb tárgyi magyarázatokkal együtt. Ezek tárgyköre igen különböző, rendszerbe foglalva nincsenek. Éppen úgy megtaláljuk közöttük XV. Lajos személyleírását, vagy a nantesi edictum visszavonásának lerövidített szövegét, mint egy részletet Hammurabi törvénykönyvéből, vagy az egyiptomi írnok véleményét a mesteremberek munkájáról és sorsáról, de Lenin jellemzését Sztálin tollából, vagy Hitler programját a Mein Kampf egyik részlete alapján. A szövegek aránylag rövidek, jól beleilleszthetők a tanítási óra keretébe. Tdővel a jellemző forrásrészletek gazdag gyűjteményét adják majd a tanároknak. Csak kezelésük kissé nehézkes. ..Textes et documents" (Szövegek és dokumentumok) címen az Institut Pédagogique National (Nemzeti Pedagógiai Intézet) is kiadja egy-egy tárgykörhöz tartozó szövegek gyűjteményét. Ilyen pl. az emberi jogok történetére vonatkozó, melyben a Bibliától és Senecától kezdve Montaignen és Lincolnon keresztül Marxig és Ghandiig minden jelentősebb gondolkodót megszólaltat erről a problémáról. Ugyanebben jelent meg egy szöveggyűjtemény az antiszemitizmusról és történetéről, továbbá a francia munkáskérdésről 11 Ld. a Cahiers 1960. évf.-ban a tankönyvekről szóló ankétot. "A. M. Pavard cikke a Cahiers 1961. évf.-ban. Tanulságos példákat is közöl a koncentráció lehetőségeire a a felvilágosodás, Napoleon kora, a restauráció és a romantika anyagából. 18 Ld. a Cahiers 1959. évf.-nak külön számát az állampolgári ismeretekről és Marquet cikkét az Education Nationale 1962. évf-ban. 17 M. Reinhard: L'enseignement de l'histoire et ses problèmes. Paris. 1956. 48—59, 1.
