Századok – 1964

A történelemoktatás kérdései - Waczulik Margit: A francia történelemtanítás problémái 785

FRANCIA TÖRTÉNELEMTANÍTÁS PROBLÉMÁI 789 az anyag lényegét, valamint a fogalmakat, majd alkalmat adnak összehasonlításokra, igyekeznek koncentrációt teremteni más tárgyakkal (földrajzzal, néprajzzal, de főleg irodalommal), jellemzéseket kívánnak, majd összehasonlításokat tétetnek, események és jelenségeik okait kerestetik. Felépítésükben van némi fokozatosság, de ez nem egészen következetes. A kérdések során bőven nyílik alkalom a régebben szerzett ismeretek ébrentartására.9 Minél magasabb osztály tankönyvét nézzük, annál gyakrabban találunk bennük szövegrészleteket. Ezeknek magyarázata, az ezekből levonható következtetések is gyakran szerepelnek a feladatok között. A francia irodalomtanításnak igen fontos feladata begyakoroltatni a tanulókkal az olvasott művek vagy egyes részletek irodalmi elemzését (explication de texte). Ehhez hasonlóan kezdik meg a történelmi forrásszemelvények elemzését is. Később fokozatosan történelmi kérdésekre kerül a sor a szövegekkel kapcsolatban.10

Érdekes, hogy minél közelebb jutunk napjainkhoz, annál kevesebb a szövegértelmezést kívánó feladat, végül, 1870 után meg is szűnik. A tankönyvek képanyaga, mint már említettük, gazdag, jól összeválogatott, nyomdatechnikai szempontból azonban sokszor nem a legsikerültebb. Különösen jók a helyzetszemléltető térképvázlatok és táblázatok. Ezeknek a legérdekesebb fajtája a kronológiai áttekintés megfelelő térképekkel illusztrálva.1

1 A tankönyvekben is találunk tehát hasznos kezdeményezéseket egy láttatni, gondolkodtatni tanító történelemoktatáshoz. Negatívumuk viszont terjedelmességük. Kis óraszám mellett nagy anyag, melyet meg kellene még hosszabbítani napjainkig ós ki is kellene bővíteni a legújabb korra ! Súlyos probléma egyébként náluk is a túlterhelés. Tiltakoznak ellene az orvosok is, a pedagógusok pedig jól látják, hogy ilyen körülmények között a tanulók csak adathalmazt kaphatnak, nem megfelelő szemléletet !1

2 Milyen megoldást keresnek a tanárok ? Vannak, főleg a collégekben, ahol kisebb is az érdeklődés a történelem iránt és nagyobb a tanulók megterhelése más oldalról, akik egyszerűen színes ceruzával húzatják alá a tankönyv szövegének a lényegét! vagy sokszorosított szövegeket tesznek a diák elé, és az így lerövidített és leegyszerűsített anyagot taníttatják be. Ennek eredménye nem is lehet más, mint verbalizmus. De a hivatalos vizsgákon bevágott szöveggel is lehet még egy ideig boldogulni. Akik nem az életre akarnak nevelni, hanem a vizsgákra, megelégszenek ezzel is.1

3

De egyre kevesebb az olyan tanár, aki így „tanít" történelmet s egyre többen vannak, akik az új utakat keresik. A régi tankönyvek tehát bizonyos módszertani előnyeik mellett is elavultak, újak kellenek helyettük. Milyen igények merülnek fel velük szemben ? Nemcsak tartalmi helyesbítést, a fejlődés modernebb, az új kutatásokkal inkább lépést tartó szemléletet kívánnak. Egyre erősebbek lesznek azok a hangok, hogy a tankönyv ne csak összefüggő előadás legyen (cours), hanem forrásszemelvény-gyűjtemény (documents) is, azaz adjon anyagot az önálló gondolkodtatásra, a problémák megvilágítására. Egyesek külön szöveggyűjteményt is kívánnak. Minél magasabb osztály tankönyveiről, van szó. annál fontosabbak maguk a források. A cél az. hogy a diákok megtanulják a történeti igazság keresésének a módját. Csak így bontakozhatik ki a történelemtanítás nevelő hatása. Az órán a szöveg alapján megismert problémákat tárgyalják meg. Szükséges tehát az is, hogy a diák otthon ismét átvehesse a megbeszélt szöveget.de az is, hogy legyen a keze ügyében egy a legfontosabb adatokat tartalmazó összefüggő előadás is. Legyenek képek és táblázatok az új könyvekben is, de ne halmozzák őket, mert a mostani sok kép csak a tanulók figyelmét vonja el a szövegtől. Kevesebb, de művészibb kép hasznosabb. Színes képeket is szeretnének az új tankönyvekben. Érdekes a francia tanároknak az az igénye, hogy a tankönyv maradjon a tanuló kísérője élete további során. Ha jó a könyv és szép kiállítású, akkor B Pl. Hasonlítsd össze egy egyiptomi paraszt életét egy mai francia parasztéval ! — Mennyiben hasonlítanak az ősi amerikai kultúrák a keletiekre? (Képanyag alapján.) — Miért nem fizette pénzzel a király hűbéreseit? — Miben különbözik Anglia a XVII. sz. óta a kontinentális hatalmaktól ? — Mi az különbség az I. világháború és az összes többi eddigi között? Stb. 10

Pl. Toursi Gergely szövege alapján állapítsátok meg, miért gyenge a Merovingok hatalma? — Igazak-e a nantesi edictum bevezetésében a vallási türelemről mondottak? — Állapítsátok meg a párizsi takácsok céhleveléből, mennyiben védik a céhek az iparosok érdekeit és mit jelentenek a termelésben. — Hasonlítsátok össze az 1791. és 1793. évi alkotmányt ! Stb. 11

Pl. : a római birodalom legfontosabb eseményeinek táblázatához mellékelik a kiterjedését is mutató térképeket. — A XVI. sz. eseményeinek táblázatához V. Károly európai és tengerentúli birodalmának térképét, a XVII. századéhoz a korabeli Franciaországét, valamint a legfontosabb gyarmatosító hatalmak birtokait, a XVIII.századéhoz a korabeli Angliáét és gyarmataiét. így a képek egyben a legfontosabb politikai, tengeri és gyarmati hatalmakat is feltüntetik. — Az európai reneszánsz összefoglalásához olyan térképet közölnek, melyen a megfelelő városok neve mellett ott találjuk az ottani legfontosabb tudós, író vagy művész kis portréját, egy jellemző művészeti alkotást.-Stb' 11

A Cahiers 1961. évf.-ban .Touffry felveti, hogy használunk-e egyáltalán ilyen körülmények között a tanulók szellemi érésének. 13 Cahiers 1959. és az Education Nationale 1962. évf.-ban Lessourd cikke: Histoire et géographie au baealauréat.