Századok – 1964

A történelemoktatás kérdései - Waczulik Margit: A francia történelemtanítás problémái 785

A FRANCIA TÖRTÉNELEMTANÍTÁS PROBLÉMÁI 787 Címe: A tengerentúli Franciaország. A kép iskolatermet ábrázol, ahol a padokban együtt ülnek európai ruhás és burnuszos gyermekek. A szöveg elmondja, mennyi jót tettek a franciák a gyarmatok lakosságával, hogyan civilizálták őket. Ok szüntették meg a rabszolgaságot is. Az elemi oktatás felsőbb osztályai számára készült könyv szintén a francia történelemmel foglalkozik, de már folyamatos előadásban. Szelleme, világnézete azonos az előbbivel, de módszere alkalmazkodik a gyermekek fejlődéséhez. Minden fejezetét rövid és a tanulók szellemi színvonalának megfelelő összefoglalás, illetve ennek megfelelő kérdések követnek. Ezek kitűnő fokozatossággal térnek rá az anyag egyszerű visszaadásán túl kézenfekvő okok felismerésére, jellemző vonások kiemelésére, összehasonlításokra. A mi VII—VIII. osztályos, illetve középiskolai tankönyveinknek megfelelő, tehát a megfigyelési szakaszban és a specializált tagozati osztályokban használt tankönyvek elsősorban terjedelemben különböznek a mieinktől. Az első kötet 290 1.. a második 316, a harmadik 346, a negyedik 348. Tényleges terjedelmüket csökkenti, hogy kb. kisebb felüket igen jól használható kópék, térképek foglalják el. de még így is hosszúak. Valóságos tanári előadás egy-egy fejezet. néha még többesszám második személyben is szól a diákokhoz. Egy-egy órára 8—12 oldalnyi új anyag jut, beleszámítva a képeket is. A könyvek adatanyaga is lényegesen bővebb, mint a mieinké. A tankönyvek előbb ismertetett terjedelme összevetve az anyagbeosztással világosan mutatja, hogy sokkal részletesebben tárgyalják a régebbi korszakokat, mint éppen a legújabbakat. Ezt korrigálja az új tanterv, de a tankönyvek még nem. Ez újabb hehézsógek forrása. A könyvek szelleme természetesen a francia uralkodó osztály érdekeinek felel meg. Eszményük a polgári demokrácia, ma is 1789 bűvöletében élnek. A III. osztály tankönyvének majdnem 20%-át a francia forradalom tölti ki. Ehhez járul még a Napoleonról szóló fejezet, mely újabb 15%-ot jelont ! Dc ebben már nemcsak a francia polgári eszményről van szó, hanem a hódító Franciaországról ! Még szembeötlőbb ez a collège egy kötetes, de 3 évre szóló tankönyvében, melynek 10%-át foglalja el ez az anyag! A francia tankönyvek számára az 1789-es polgári forradalom volt a haladás non plus ultrája. A francia nép büszke lehetne a párizsi kommünre is. Tankönyvei nem azok. Mind a lycée, mind a collège tankönyve nem is fél oldalon tárgyalja, szinte a porosz—francia háborúból folyó belső bomlási jelenségként. Ezek után már természetes, hogy a szindikalizmust részesítik előnyben a szocialista mozgalmakkal szemben. A két internacionálét meg sem említik. A munkáskórdést saerintiik megoldották a szociális törvények. A lycée tankönyvében egyik fejezet elégedetten hirdeti, hogy a modern világ fejlődése következtében a munkáscsaládok is részesülhetnek már a technika és a civilizáció mindazon áldásaiban, melyben eddig csak a polgároknak volt részük. Szakszervezeteik magasabb munkabért harcoltak ki nekik, így ők is élhetnek szabadidejükben és fizetett szabadságuk ideje alatt kedvteléseiknek. A tendencia világos ! Ami pedig a civilizáció áldásait illeti, pár oldallal arrébb groteszk illusztrációként két képet látunk: egyik egy televíziós készüléket ábrázol, a másik egy tengeralatti atomrobbantást ! Roosvelt New Deal-jéről úgy írnak, mint ami minden problémát megoldott a kapitalista társadalomban. Annyit elismernek, hogy az első világháború utáni világban leglényegesebb változásként ,,egy oroszországi kommunista kormányzás" valósult meg és fél oldalon tárgyalják is. Az antant-hatalmak érdemeként említik, hogy a ,,cárhoz hű oroszokkal együtt" ..letörték a nemzetközi általános forradalmat". 1929-től következik be igazán a demokráciák ,.alkonya", ekkor alakulnak ki a diktatúrák. Közös nevezőre akarják hozni a Szovjetuniót az európai fasiszta diktatúrákkal azon az alapon, hogy egyik sem polgári demokrácia ! A collège tankönyve együtt is tárgyalja a két merőben ellentétes politikai alakulatot ! El kell azonban még a francia tankönyv eknek is ismerniök a Szovjetunió nagy haladását a technika terén. A mai Európának két jellemző vonását említik meg: a keleti és a nyugati világ elkülönülését egymástól, melyet azonban nem ligy fognak fel, ahogy a valóságban van, ti. hogy a kapitalista világ mellett kialakult egy szocalista is, továbbá azt a jelenséget , hogy a világ kicsúszott Európa markából (le monde échappe à l'Europe). Ezt sem merik tievén nevezni: a gyarmati rendszer bukásának ! A modern világ civilizációjával foglalkozó új tanterv már korrigálja ezt a nagymértékű elfogultságot. Ha nem is teljesen igazságosan, de mindenesetre elfogadhat óbban foglalkozik a , .marxista világ"-gal és becsületesebben ismeri el mind eszményeit , közöttük a szocialista humanizmust is, mind pedig eredményeit. A tankönyvekben a polgári demokrácia eszményítése mellett szinte még nagyobb erővel jelentkezik a nacionalizmussal azonos gallikocentrizmus és a gyarmatosítás jogo-