Századok – 1964

A történelemoktatás kérdései - Waczulik Margit: A francia történelemtanítás problémái 785

TÖRTÉNELEMOKTATÁS KÉRDÉSEI Waczulik Margit : A francia történelemtanítás problémái Világszerte probléma az új nemzedék nevelése és oktatása. Nemcsak nálunk és más szocializmust építő.vagy szocialista t ársadalomban jelentkeznek tömegével az új feladatok, ahol az új gazdasági-társadalmi fejlődés új problémákat vet fel;- a kapitalista társadalmak is érzik, hogy az ríj idők új követelményei tárgyban is, módszerben is újat kívánnak. A változást szükségessé teszi egyrészt a XX. századi kultúra nagy technikai fejlődése, mely sok, igen sokféle, különböző fokú, de mindenképpen a réginél lényegesen magasabb műszaki ismeretekkel rendelkező dolgozót igényel, s a technika fejlődésével egyre több lesz a dolgozók szabad ideje is. A fokozódó világverseny is kívánja a népesség műveltségének emelkedését. Mindez Franciaországra is vonatkozik, ahol az ország felszabadulása után azonnal megindult a harc az oktatásügy és az iskolarendszer megreformálásáért. Két kiváló haladó pedagógus, Longvin és Wallon dolgozták ki ennek tervezetét, de a hivatalos fórumok egy kevésbé haladót alakítottak ki. A francia történelemtanárok harca azonban folyik tovább.1 Bennünket kevésbé érdekelnek az új iskolarendszer egyes formái, inkább az, milyen helyet foglal el bennük a történelemtanítás és főleg az. milyen módszerrel akarják a francia tanárok a mai igényeknek megfelelően tanítani a történelmet. A hagyományos francia iskolákban mind alap-, mind középfokon az. irodalmi, nyelvi ismeretek domináltak. Ezek egyeduralmát feltétlenül csökkenteni kellett, különben nem lehetett volna a szükséges matematikai és természettudományos ismereteket megtanítani. Még most is azonban a francia nyelvé és irodalomé a legmagasabb óraszám.2 Az állampolgárok nevelését inkább az irodalomtól várják, mint a történelemtől. Érzelmi indítást valóban tud adni az irodalom, de reális gazdasági-társadalmi és politikai ismereteket aligha. Az ifjúság nem érdeklődik a történelem iránt. Különösen távol áll a technikai, természettudományos és matematikai érdeklődésű tanulóktól. De még a modern irodalminyelvi jellegű tagozaton sem sokkal kedvezőbb a helyzet. A Colbert-lycée 1961. évi ankét ja szerint a szívesen tanult tárgyak között a történelem csak a matematika, a fizika, a kémia, a francia és a többi nyelv után kap helyet . Mindössze a tanulók 16,5%-a érdeklődik iránta, míg 31% kimondottan nem szereti. Nem hisznek hasznosságában. Azok, akik szeretik tanulni, filmek vetítését kívánják, megbeszéléseket, vitákat, múzeumlátogatásokat. Helytelenítik, hogy az óra nagy részét az anyag lediktálása veszi el. Dokumentált vitát igényelnek, a leckét maguk is meg tudják tanulni a könyvből.3 Az érettebb korosztály felismeri, miért szükséges és hasznos a történelemtanulás. Egy marseillei középiskola matematikai tagozatának tanulói 1962 tavaszán éppen a legmodernebb kor részletesebb tanítása mellett foglaltak állást. 41 tanuló közül 39 tartotta igen érdekesnek az 1914—1945 közötti korszakot. Nézetüket azzal indokolták, hogy nem lehet megérteni a jelent a közelmúlt ismerete nélkül. 28 tanuló még azt is kívánta, hogy folytassák napjainkig az anyagot. (A hivatalos tanterv ugyanis csak 1945-ig terjed.) 1 Ld. Ágoston György: A francia oktatásügy reformja. — A francia oktatásügy uégy évvel a reform után. Mindkettő a Pedagógiai Szemle 1963. évfolyamában. — Továbbá: A Cahiers Pédagogiques 1959. évi szerkesztői előszava. Ez a folyóirat éppen az oktatásügy reformjának támogatása céljából indult meg. Tanárok írják tanároknak, a széleskörű tapasztalatcsere lapja. - Ld. .ígoston előbb idézett cikkeit és a Cahiers 1962. évfolyamát. A tanulók tájékozódását, azaz képességeit, hajlamait kutató, az alapfokú és a középiskola közötti VI. és AT. osztályban pl. a francia heti óraszáma az első harmadévben egységesen: 7. a tagozatokra oszlás után 4. illetve 6. Ugyanekkor a matematika mindvégig és valamennyi tagozatban heti 4—4 órát kap, a természetrajz heti másfelet, a történelem és a földrajz összesen heti 2 1/2 órát. Hasonló a helyzet a középiskola valamennyi tagozatában. Heti 2 — 3 óránál sehol sem jut több a történelemre a kötelező heti óraszámból, a nem klasszikus tagozatokban ehhez még heti 1 órás állampolgári ismeretek (instruction civique) járulnak. A természettudományos tagozatokban ezzel a heti 1 órás tárggyal helyettesítik a történelemtanítást. A történelem a nem kötelező tárgyak között szerepel csak, szakköri foglalkozáshoz hasonlóan heti 1 órában. 1 Cahiers. 1961. évf.