Századok – 1964
Tanulmányok - Márkus László: A bethleni kormányzati rendszer bukása - 42
66 МАЕ KI S LÁSZLÓ mutatott erősen forradalmasodé tendenciát, amit ékesen dokumentált a. Szentes város végrehajtó bizottságának még 1930 végén, nagygyűlésen elfogadott emlékirata.7 3 Ebben ugyan a földmunkásság érdekeiről nem esett szó, de nagy nyilvánosság előtt került megtárgyalásra és ellenzéki követeléseket állított fel egy egységes párti választókerületben. A követeléseket az osztálybéke és osztályegyüttműködés szokásos formulája vezette be, befejező fenyegetésként pedig a szokásos „keleti veszedelem" felidézése szolgált.. Az agitációnak ez a szerkezeti felépítése a kormány jobboldali ellenzékének általános irányelveit juttatta kifejezésre, hatása mégis — egyelőre — elsősorban általános radikalizálódást eredményezett, főleg a finánctőke elleni elégedetlenség növekedését. A nagytőkeellenes propaganda irányát balról és jobbról egyaránt kijelölte az ellenzék, ha nem is azonos céllal és mértékben. A munkanélküliség okozta tömegmegmozdulások országos méreteket. öltöttek;7 4 megerősödött a baloldali szakszervezeti ellenzék, és a KMP irányításával az ellenzéki csoportok megalakították az Egyesült Szakszervezeti Ellenzéket (ESzE) 1931 tavaszán, amely akcióprogramban a munkás egységfront megteremtését tűzte ki célul.7 5 A Belügyminisztérium az elharapódzótüntetések hatására utasította a főispánokat, hogy tiltsák le az újságokban e tüntetésekről szóló tudósításokat, mert — mint a körlevél megállapította — „a társadalmi béke megóvása érdekében fölöttébb kívánatos, hogy a súlyos gazdasági viszonyok között az izgalmakra könnyen hajlamos közvéleménybe újabb gyújtóanyag fölöslegesen és céltalanul ne dobassék. A jelenlegi súlyos viszonyok között egyedül a köznyugalom megóvása nyújthat biztosítékot arra, hogy ezeket az abnormisan nehéz viszonyokat leküzdeni lehessen."7 6 ' A szociáldemokrata párt radikalizálódó tömegei nyomására résztvett a munkanélküli gyűléseken, sőt vidéken kifejtett szervező munkát is. így a vidéki terror ellenére pl. Abonyban több mint 1000 ember jelent meg a szociáldemokraták által rendezett gyűlésen 1931. április 1-én.7 7 A hatóságok sorra tiltották be a munkanélküliek által meghirdetett gyűléseiket Debrecenben,. Miskolcon, Diósgyőrben, Budafokon stb.7 8 A szociáldemokrata párt 1930-ban agrárprogramot fogadott el, amelynek kidolgozására az 1929-ben megtartott XXVI. pártkongresszus hozott határozatot.7 9 ,,A földmunkásság helyzete igen keserves, amin véglegesen csak pénzügyileg is kellően megalapozott és végrehajtott földbirtok- és telepítési politikával lehet segíteni . . . ennek a kérdésnek a megoldását most kell megkezdeni, amikor kb. egymillió föld vált eladóvá." - Pesti Hírlap, 1931. ápr. 28. 73 O. L. M. E. 1931. XXIII. — 333. 74 A munkanélküliek tüntetésére vonatkozóan: Incze : i. m. 425. 1. 76 A magyarországi munkásmozgalom 1929 —1939-ig. Tananyag a MSzMP Magyar munkásmozgalom története tanfolyama számára. Bpest. 1959/60. 41 — 42. 1. 76 P. I. Archívum. Zala m. főisp. biz. 1931 — 26 (101). Az iratot közli: A magyarországi munkásmozgalom 1929 — 1939. 202 — 203. 1. 77 Népszava, 1931. ápr. 2. Szociáldemokrata gyűlés Abonyban. 78 Diósgyőrben a szolgabírói határozat indokolása a betiltásról szinte ironikusan hat: „A kivételesen zord és hideg időjárás egészségügyi szempontból sem alkalmas arra, hogy nyílt téren a hallgatóközönség huzamosabb ideig tartózkodjék a szabad ég alatt." — Népszava, 1931. ápr. 5. — A rendőrség Budapesten sem engedélyezte a munkanélküliek gyűlését ápr. 21-én, amelyet a Vasas Otthon udvarán akart a Szaktanács megrendezni. A rendőrségi indokolás szerint „oly elemek megjelenése is várható" volt, amelyek ,,a gyűlés előtt és után a szétoszláskor rendzavarást idézhetnek elő". — Pesti Hírlap, 1931. ápr. 19. 79 A programtervezetet 3 tagú szervezőbizottság fektette le és brosúra formájában megjelent: Az agrárkérdés, összeállította Mónus Illés. Bpest. é. n.
