Századok – 1964
Tanulmányok - Márkus László: A bethleni kormányzati rendszer bukása - 42
A BETHLENI KORMÁNYZATI RENDSZER BUKÁSA 67 A szociáldemokrata párt ilyen fordulatát a falu felé egyrészt az MSzMP agrárprogramja, másrészt a mezőgazdasági válság elmélyülése okozta, szervezetileg azonban jelentősebb eredményeket elérni nem tudott. A hatósági terror nemcsak a kommunista, hanem a szociáldemokrata mozgalommal szemben is növekedett, amit dokumentált az a tény is, hogy 1931 áprilisában Miskolci Ágoston személyében külön ügyészt neveztek ki abból a célból, hogy kizárólag a szociáldemokrata sajtóval foglalkozzék.8 0 1931 tavaszán a sztrájkmozgalom is erősebb méreteket öltött, a polgári sajtó egy része a Ganz-gyár vezetősége által kizárt 5000 munkás sztrájkja kapcsán — demagóg indoktól és a helyzet veszélyességétől vezettetve — bírálta a gyár igazgatóságát.8 1 Eredményes bérsztrájkot folytattak az újpesti famunkások, 25%-os béremelést harcoltak ki tíz napos sztrájkjukkal, amelyben 1500-an vettek részt. A tömegmozgalom élénkülése aktivizálta ugyan a szociáldemokrata párt vezetőségét, de azok mégis inkább fékezni, mint vezetni akarták ezeket a tömegeket. A Népszava és a parlamenti frakció szerepéről ebben az időszakban a Társadalmi Szemle helyesen állapította meg, hogy élesebb hangvételük „a tömegek egyre növekvő harci készségének igyekszik utólagos kifejezése lenni".8 2 A KMP élére állott az ösztönös tömegmozgalomnak, de tevékenysége döntően a direkt akciók szervezésére irányult és, mint a KMP Központi Bizottságának 1931 márciusi helyzetértékelése megállapította, elhanyagolta a tömegmunkát.8 3 Ehhez járult a súlyos konspirációs és szervezeti válság a pártban, továbbá az a szektás felfogás, amely egyenlőségjelet tett a fasizmus és a szociáldemokrácia, illetve a sztálini megfogalmazás szerint a „szociálfasizmus" közé. A Bethlen-kormány részben a tömegmozgalmak hatására, részben az egységes párton belüli hasadás levezetésére és az ellenzék követelésének teendő gesztusként a kartelltörvény után a parlament elé vitte az iparfejlesztési és a földteherrendezési törvényjavaslatokat, főképpen a közelgő választásokra való tekintettel.8 4 Az iparfejlesztési törvényjavaslatot február 27-én terjesztette à képviselőház elé Görgey István egységespárti képviselő, a parlamenti tárgyalás meglehetősen érdektelen és visszhangtalan módon folyt le.85 A törvényhozó testület, a parlament munkastílusára és törvényhozói szándékára egyébként találóan utalt Kabók Lajos szociáldemokrata képviselő még 1931. január 23-án, amikor a munkanélküliség ügyében tett — felszínes és hatástalan — indítványa során megállapította, hogy „a képviselőház sorozatosan napolja el üléseit és úgyszólván nem talál tanácskozásra kitűzni való tárgyat".8 6 A kormány bevallott célja az iparfejlesztési törvénnyel az állami ipartámogatás, tehát az ipari tőke támogatása volt; ,,egy/ 80 Népszava, 1931. ápr. 11. 81 „A tőkének nemcsak az a feladata, hogy keressen, de gondoskodnia kell arról is, hogy az éhező munkások elkeseredése ne ingassa meg a mai gazdasági rendszer alapjait." — Új Nemzedék, 1931. máj. 14. A Pesti Hírlap is elítélő hangnemben írt a Bedeauxrendszerről, amely a sztrájkot kiváltotta. — Pesti Hírlap, 1931. máj. 10. 82 Scheiber Jenő : Munkanélküliség Magyarországon. Társadalmi Szemle, I. évf. 3. sz. 110-112. 1. 83 Vö. a KMP Központi Bizottságának levele a párt tagjaihoz. A magyarországi munkásmozgalom 1929 —1939-ig. 204. I. 84 A kormány szinte az utolsó pillanatig cáfolta a választások idő előtt való megtartásáról szóló híreket. Pesti Hírlap, 1931. ápr. 26 és 28. 85 Képviselőházi Napló. XXXIV. köt. Bpest, 1931. 15. 1. 88 Képviselőházi Napló. ХХХП1. köt. 23. 1. 5*
