Századok – 1964
Közlemények - Spira György: A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán 713
A VEZÉRMEGYE FORR AU A J.MI VÁLASZTMÁNYA 721 S hasonló gyorsasággal intézkedett a választmány akkor is, ha a forradalom ellenségeit volt kénytelen elrettenteni, akár a forradalom ellen uszító plébánosok fellépéseiről szerzett tudomást,35 akár arról, hogy a budai várból ismeretlen célokra szolgáló fegyvereket és pénzt szándékoznak csempészni a Délvidékre.3 6 Hanem a forradalom legnagyobb belső problémájával, a parasztkérdéssel már nemigen tudott megbirkózni a választmány. S ez persze nem is csodálatos, hiszen a parasztkérdés minden más problémánál sokszorta szövevényesebb volt s ráadásul egészen váratlanul szakadt a választmány nyakába. A jobbágyfelszabadítást kimondó országgyűlési végzést a megye ellenzéki pártállású földesurai, akiknek a képviselői alkották a választmány gerincét is, nyilván nem fogadták kitörő lelkesedéssel, de — bár érzékeny veszteséget mért rájuk — helyeslően tudomásul vették, sőt nem haboztak azonnal, még törvénybe iktatása előtt életbe is léptetni3 7 abban a hiszemben, hogy ezzel áthidalhatóvá lesz a jobbágyságot és a nemességet eddig elválasztó szakadék s a volt jobbágyok ezek után egységesen fel fognak sorakozni a nemesség oldalán a Habsburg-abszolutizmus felszámolásáért folyó harcban. És a jobbágyfelszabadítás hírének első falusi visszhangja igazolni is látszott ezt a várakozásukat. Bugyiban, közhírré tétetvén a jobbágyfelszabadítás, ,,az elöljárók nemzeti színű lobogókat vőnek kezeikbe s nagyszámú tömeg kíséretében, muzsikaszó mellett, de a legszebb rendben járták végig az utcákat, tisztelegtek lelkészeiknél, felkeresték eddigi földesuraik lakásaikat, éltetvén a királyt, az őket boldogított törvényhozó testületet, volt földesuraikat s azoknak tisztjeiket".38 ,,A Pesthez közel eső Palotán gróf Károlyi István tisztje épen akkor mondá ki a népnek, hogy mától fogva robotolni nem fog, midőn úrdolgára gyűltek össze", s ,,a népnek elfogultsága, e hírre támadt rendkívüli öröme leírhatlan" volt itt is.39 Dukán pedig a felszabadított jobbágyok hálából elhatározták, hogy — ha erre többé nem kötelesek is — ,,ez évre . . . önkénytesen minden földeit bemunkálják volt földesuraiknak".4 0 A megye liberális birtokosai tehát a forradalom első napjaiban még, érthető, ha bizonyosra vették Nyáryval. hogy ..Pest megyében, valamint jelenleg semmi zavar nints, úgy jövőre is . . . nem leend".4 1 Az első napok elteltével azonban már rádöbbenhettek, hogy a valóság mégsem felel meg egészen várakozásaiknak. Kiolvashatták ezt mindenekelőtt a nemzetőri szolgálat iránt egyes helyeken megmutatkozó — már említett — ellenszenvből, amely nyilvánvalóvá tette egyrészt azt, hogy a parasztságnak legalább is egy tekintélyes hányada még korántsem kész felsorakozni volt földesurainak oldalán, hanem továbbra is ellenérzéssel viseltetik a kiváltságosok s illúziókkal az uralkodó iránt, másrészt meg azt, hogy a nincsteleneket éppen nem elégítette ki a jobbágyfelszabadítás adott, földosztás nélküli módja. S még inkább rádöbbenthették őket tévedésükre a további fejlemények, amelyek arról árulkodtak, hogy a jobbágyfelszabadítás Pozsonyban meghatározott kereteit a parasztság nem is egyedül a földosztás elmaradása miatt érzi túlontúl szorosaknak. Az április elejétől kezdve megyeszerte felhangzó paraszti követelések s a követelések nyomában kibontakozó tettleges mozgalmak ugyanis a jobbágyfelszabadítás kereteit szinte minden irányban igyekeztek a lehető legnagyobb mértékben kitágítani. Az acsaiak például azt sérelmezték, hogy a folyamatban lévő tagosztály során számukra a korábbiaknál kisebb kiterjedésű ós rosszabb minőségű földeket mértek ki, s bár az új törvények a, bíróilag már jóváhagyott tagosztályok megmásíthatatlanságát mondották ki. most mégis visszakövetelték régi földjeiket , sőt minden további nélkül vissza is foglalták és be is vetették őket.42 A promontoriumi zsellérek, akiknek a birtokai kirekesztőleg allódiális természetű szőlőkből, vagyis a feudális szolgáltatások alól a jobbágyfelszabadító törvények által sem mentesített területekből álltak, kijelentették, hogy ők pedig szőlődézsmát fizetni többé nem hajlandóak.4 3 A tétényiek. értesülvén arról, hogy a törvényhozás eltörölte az egyházi tizedet, egyszersmind megtagadták a helybeli lelkész földjeinek megmunkálását is. holott az ilyesféle szerződéses kötelezettségek teljesítése alól az új törvé-35 Erre nézve ld. a választmány 1.848. máre. 20-i ülésének jegyzőkönyvéhen a 10. sz. bejegyzést. 30 Erre nézve ld. a választmány 1848. máre. 30-i ütésének jegyzőkönyvében a 20. sz. bejegyzést. 35 Erről Nyáry Pálnak a megyebeli földbirtokosokhoz intézett felhívása. Pest, 1848. máre. 20., OL MOIB 1848 : 19. A felhívásban foglaltakat másnap a megyei közgyűlés is jóváhagyta; határozata PNMÁL PML GyJk 1848: 1847. 33 Simon Pál: Tudósítás és jó szándékú nyilatkozat a vidékről. Magvar Gazda 1848. ápr. 2., 29. sz. 311 — 312.h. "Vidéki mozgalmak. PD 1848. máre. 26., 15. sz. 391. I. ,0 Pest, aprít 8, NU 1848. ápr. 9., 675. sz. 1201. 1. " Nvárv Pál Batthyány Lajos gr.-hoz, Pest. 1848. máre. 21.. OL MOIB 1848 : 19. " Erről PNMÁL PML GyJk 1848 : 2168. 2272, 2628. Vö. a választmány 1848. ápr. 3-i ülésének jegyzökönyvében a 31. sz. bejegyzéssel. 43 Erről Végh Ignác pilisi járásbeli szolgabíró a választmányhoz. Promontorium, 1848. máre. 31. (említve még lentebb B/5. sz. alatt) és a választmány 1848. ápr. 3-i ülésének jegyzőkönyvében a 33. sz. bejegyzés.
