Századok – 1964
Közlemények - Spira György: A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán 713
720 SPIRA GYÖRGY" Azok a bizottságok például, amelyekre a nemzetőrök összeírásának feladata hárult s amelyek a városokban és a mezővárosokban a helyi lakosság választottaiból, a falvakban pedig részint a megyei választmány kiküldötteiből, de részint szintén a helybeliek megbízottaiból alakultak, nem egy esetben a megyei választmányhoz hasonlóan maguk is alaposan túlmentek eredeti hivatásukon s állandó jellegű forradalmi szervekké lettek, teljesen kezükbe véve helységük ügyeinek intézését, sőt országos jelentőségű kérdésekben is hallatva hangjukat. Különösen jó példát szolgáltat erre Izsák mezőváros közbátorságra ügyelő választmánya (amelynek működéséről közvetlen forrásanyag alapján alkothatunk képet magunknak28 ) : ez a választmány, miközben gyorsan és erélyesen teljesítette a nemzetőrség felállításával kapcsolatos feladatát, kötelességének érezte, hogy — már csak a nemzetőrség sikeres megszervezésének érdekében is — kérlelhetetlenül elhallgattassa a nemesek és nem-nemesek vagy a zsidók és nem-zsidók közötti különbségtétel fenntartásának helybeli híveit, sőt kötelességének érezte, hogy határozott formában fellépjen a „régi Metternich féle systema" ellenállást tanúsító képviselői ellen is, működjenek azok akár Izsákon, akár •— magában az udvarban. Az ilyen helyi választmányok tevékenysége (amelyet a megyei választmány tagjai közül természetesen a radikálisabbak néztek legjobb szemmel2 9 ) nagymértékben ellensúlyozhatta azt a vonakodást, amelyet egyes falvak zsellérsorú lakói tanúsítottak a nemzetőrség intézménye iránt, s szintén közrejátszott a megyebeli nemzetőrség létszámának rohamos növekedésében. Hanem hovatovább éppen a nemzetőrség létszámának ez a rohamos növekedése vált újabb nehézségek forrásává: minél t öbben csaptak fel nemzetőrnek, annál égetőbb lett a fegyverhiány, s a megyei választmány ezzel kapcsolatos gondjait még tetézte, hogy idővel iránta érzett bizalmuk jeleként a megye határain kívül fekvő városok is kezdtek orvoslás végett hozzá folyamodnj hasonló gondjaikkal.30 A fegyverhiányon pedig a megyei választmánynak már nem sikerült segítenie: hiába fordult ebben az ügyben újra meg újra s egyre sürgetőbben a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizot tmányhoz és más kormányszervekhez,31 azok maguk is tehetetlenül állottak szemben ezzel a problémával. * Ezzel azonban még korántsem értünk a választmányt foglalkoztató könnyebben vagy kevésbé könnyen megoldható — problémák végére. Gazdasági téren a legt öbb gondot a városi lakosságnak elegendő élelemmel, kivált hússal való ellátása okozta számára. A fővárosi mészárosok ugyanis a március 21-i közgyűlésen — amely a megye által korábban megállapított húsárak esetleges módosításáról volt határozandó — áremelést szerettek volna elérni, a megye azonban ekkor, hogy elégedetlenséget ne keltsen a két testvér-város forradalmi tömegeinek körében, várakozásuk ellenére úgy döntött, hogy ..a hús továbbá is a meg állapított árron fog méretni",32 s ezért a mészárosok áruikat elrejtették, majd nyíltan meg is tagadták ,,a közönségnek további ellátását" és — céhpolgároktól első pillantásra eléggé meglepő módon, de valójában persze csak demagógiából - kinyilvánították, hogy ,.a szabad versenynek rögtöni életbe léptetését óhajtják". Erre azután a választmány gyorsan cselekedett: szavukon fogta őket s elrendelte a húsárszabályozás megszüntetését.33 intézkedésével a vásárlóközönség javára fordítván a eéhbelieknek a közönség rovására kifejtett erőfeszítéseit.3 4 " Az izsáki választmány 1848. márc. 26.—ápr. 3. közötti üléseinek jegyzőkönyvéről lentebb B/l. sz. alatt lesz még szó. " Halász Boldizsár már a márc. 2t-i közgyűlésen indítványozta efféle helyi választmányok létesítését. (Erről. Pest, márt. 24-én [helyesen: 21-énl. PH 1848. márc. 22., 6. sz. 244. 1., valamint Egy nemzetik : Pestmegye mart 21-kén tartott évnegyedes közgyűlése, NT 1848. márc. 23.. 664. sz. 1047. I.) — Az viszont tévedés, amit a Pesti Divatlap állít (PD 1848. márc. 23., 14. sz. 382. 1.), hogy tudniillik ezt az indítványt a közgyűlés el is fogadta. S nyilván félreértésen alapul a Marczius Tizenötödikének az az értesülése is, hogy a helyi választmányok felállítását maga a miniszterelnök rendelte el (MT 1848. márc. 25., 7. sz. 26. 1.); a miniszterelnök ilyen értelmű rendeletet sohasem adott ki. a0 Apr. 10-én pl. a nyíregyházi nemzetőrség küldöttei folyamodtak a választmányhoz ..legalább 2000 darab fegyver iránt" (Pest, april 11-én, PH 1848. ápr. 12., 27. sz. 323. 1.). 31 Erre nézve lel. a választmány 1848. márc. 23-i ülésének jegyzőkönyvében az 5., márc. 29-í illésének jegyzőkönyvében a 17., ápr. 2-i ülésének jegyzőkönyvében a 25., ápr. 6-i ülésének jegyzőkönyvében a 43. és ápr. 14-i ülésének jegyzőkönyvében az 54. sz. bejegyzést. 4 3S A közgyűlési határozat: [WMÍL, PMX Gyík 1848 : 1854-1855. Hogy ez a határozat „jelen körülmények közt leginkább a köznép megnyugtatása tekintetéből" született, arról a helytartótanács köz- és városrendőrségi osztálya Pest vm.-hez, valamint Pest és Buda városához. [Buda.l 1848. márc. 19., OL BM Rendőri 1848-17—27, közli Andiz-s Erzsébet (szerk.): A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848 —43-ben II. Bpest. 1952. 22. 1. — A forradalom balszárnya egyébként méltánylólag vette is tudomásul a megyének ezt az elhatározását (vö. Mi hír Budán?. ÉK 1848. márc. 23., 13. sz. 396. 1.). 33 Minderről a választmány 1848. ápr. 8-i ülésének jegyzőkönyvében a 46. sz. bejegyzés. 3i A radikális sajtó legalább is így értékelte a választmány döntését. Ezentúl. ..mindenki szabadon mérhet húst, a ki akar, — írta pl. az Életképek. — Lesz olcsó világ." (Mi hír Kis-Ázsiában?, ÉK 1848. ápr. 16., 17. sz. 509. I. Hasonlóképpen: Fővárosi mozgalmak, PD 1848. ápr. ]5„ 18. sz. 481. I.)
