Századok – 1964
Tanulmányok - Galántai József: Tisza és a világháború 687
700 G ALÁNT AI JÓZSEF tot. Ami Romániát illeti, ő gondoskodni fog róla, hogy Károly király és tanácsosai korrektül viselkedjenek. . . Oroszország magatartása mindenesetre ellenséges lesz, de ő erre már évek óta el van készülve, és ha mindjárt háborúra kerülne is a sor Ausztria-Magyarország és Oroszország között, meg lehetünk győződve arról, hogy Németország szokott szövetségi hűségével fog oldalunkra állani."45 Ugyanígy nyilatkozott a német kancellár és külügyminiszterhelyettes, akiket Szőgvény Hoyosszal együtt másnap keresett fel. „A kancellár — jelenti a követ — éppúgy, mint császári ura, a Balkánon fennálló nehézségünknek legradikálisabb és legjobb megoldását részünkről Szerbia ellen irányuló rögtöni beavatkozástól várja. A nemzetközi viszonyok szerint is a mostani időpontot kedvezőbbnek tartja egy későbbinél."4 6 Hasonló tartalmú Vilmos császár későbbi írásos válasza is, amelyben a Monarchiát ismét támogatásáról biztosította a Szerbia elleni akcióban, hozzájárult Bulgária bevonásához a hármasszövetségbe, és jelezte, hogy követeinek a megfelelő utasításokat ki is adta Ugyanakkor Románia fontosságát továbbra is hangsúlyozta: ,,A legbecsesebb dolognak tartom a Romániával eddig fennállott bizalomteljes szövetségi viszony fenntartását, amelynek Bulgáriának a hármasszövetséghez való netáni csatlakozása esetén sem kellene semminemű csorbát szenvednie."4 7 A bécsi előterjesztések pozitív megválaszolása után Berlinből mind erélyesebben sürgették Bécset az akció elkezdésére. A német katonai és politikai vezetők most — nem úgy, mint a Balkán-háborúk idején — elérkezettnek látták az időt a háború kirobbantására. A hadsereg felkészítése befejeződött, ugyanakkor az orosz és a francia hadsereg jnég nem volt teljesen felkészülve. Befejeződött a hátországra vonatkozó átszervezési tervek kidolgozása is.48 Emellett a német diplomácia lehetőséget látott Anglia semlegesítésére. Ezért a háború kirobbantásával nem akartak várni. A Monarchia berlini követe ezekben a napokban küldött jelentésében beszámolt arról, hogy a császár és valamennyi mérvadó tényező „a legnyomatékosabban buzdít arra, hogy az adott pillanatot ne mulasszuk el, hanem lépjünk fel a legerélyesebben Szerbia ellen. . . a német kormány a saját szempontjából is a jelen pillanatot tartja politikailag a legalkalmasabbnak."4 9 A német vezető körök gondolkodását legvilágosabban az a bizalmas diplomáciai levél fejezi ki, melyet a német külügyminiszter, Jagow a londoni követnek küldött ezekben a napokban: „Oroszország még nincs felkészülve. Franciaország és Anglia sem akarnak most háborút. Minden mérvadó vélemény szerint Oroszország néhány év múlva felkészülten áll. Akkor túlsúlyba kerül velünk szembe katonáinak száma folytán, akkorra kiépíti keleti tengeri flottáját és stratégiai vasútait. Közben a mi csoportunk mindig gyengébb lesz. . . Nem akarok preventív háborút, de ha alkalom kínálkozik a harcra, nem szabad elhalasztanunk."5 0 Berlin nem elégedett meg a császár és a kormány világos kijelentéseivel, hanem a bécsi követet, Tschirschkyt is utasították, hogy sürgesse és ösztönözze a Szerbia elleni erélyes fellépést. Ezt nemcsak a követ és a külügyminisztérium 45 Österreich-Ungarns Aussenpolitik. VIII. köt. 307. 1. 415 Uo. 320. 1. 47 Uo. 443. 1. 48 DZA. Potsdam. Reichskanzlei, Militärsachen 4. Bd. 4. Nr. 1268. Különösen figyelemre méltó az erre vonatkozó titkos iratok között az 1914. ápr. 23-i keltezésű, mely a lakosság ellátásának részletesen kidolgozott tervét adja háború esetére. 49 Österreich-Ungarns Aussenpolitik. VIII. köt. 4Ó7—408. 1. 50 Die deutschen Dokumente zum Kriegsausbruch. I. köt. 100. 1.
