Századok – 1964
Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 635
A MAGYAKOESZÁGI NÉMET NEMZETISÉGI MOZGAI-OM ELŐTÖBTÉNETE 645 olvadnia Ausztriába"3 9 , s az új rendszert mint az önkény, elnyomatás felszámolóját, az egyenlőség megvalósítóját, a Magyarország eddigi különállásából fakadó hátrányok, nehézségek megszüntetőjét ünnepli.40 Az 1861. évi események—s az ekkor sokhelyütt fellobanó németgyűlölet'— hatására a Pest-Ofner Zeitung szükségét érzi, hogy közeledjék a magyarsághoz. Z. jel alatt cikksorozatot közöl a magyarországi németség problematikájáról, némileg továbbfejlesztve a reformkorban kialakult álláspontot. A cikkíró hangoztatja a magyarországi németség sokszor bebizonyított hűségét a magyarsághoz; hűségüket 48-ban, közös szenvedéseiket az abszolutizmus éveiben; visszautasítja még a lehetőségét is annak, hogy ,,egy szerencsétlen rendszer áldatlan következményeiben" őket is részeseknek tekintsék. Kijelenti, hogy a magyarországi németek nem ismernek és szeretnek más hazát, mint Magyarországot, s hazájukért mindenre készek, — de nyelvüket, származásukat, régi szokásaikat még nem felejtették el. Arra kéri a magyarságot, fogadja el ezt a helyzetet, s a magyarság mellett sok érdemet szerzett németeket ne kezelje mostohábban, mint a többi nemzetiséget; hagyjon fel a feléjük irányuló gyűlölettel, gúnyolódással, ne sértse a német nemzeti érzést.41 Nem sokkal később a Temeswarer Zeitung is sajnálkozva ír a német nyelv ellen iskolai-közigazgatási téren meginduló harcról.4 2 A jogos és méltányos követelések mellett más hangok is elhangzanak azonban a magyarországi németség érdekében, mégpedig Magyarország határain kívül. Ez írások között — melyeket a következő évtizedekben hasonló iratok beláthatatlan sora fog követni — az elsőség kétes értékű dicsősége egy Lipcsében 1861-ben névtelenül megjelent röpiraté.4 3 A valószínűleg Magyarországon hivatalnokoskodó, talán magyarországi születésű szerző a magyar polgári és nemzeti mozgalom valamennyi mozzanatát a magyar—német ellentét kérdésévé szűkíti. Eltúlzott rajzot ad a reformkori magyarosító törekvésekről; megállapítja, hogy a magyarok a németek halálos ellenségei, s hogy a forradalom sem liberális célok érdekében állott, hanem a németgyűlölet jegyében tört ki, s valóságos célja az uralkodóháztól való elszakadás volt. E gyűlölet okát a társadalmi és politikai mozzanatokat nem vizsgáló, egyedül a sovinizmus légkörében otthonos szerző a németség kulturális fölényével szemben érzett irigységben jelöli meg; hiszen szerinte a németek hozták az országba a civilizációt, ők virágoztatták fel az ipart, a kereskedelmet, a tudományokat, a művészeteket. A röpirat a hazai németséget sem kíméli: támadja őket németségük levetkőzése, készséges, gyors magyarosodásuk miatt. E röpirat, úgy látszik, csak része egy Magyarország ellen szélesebb körben megindított — bár a későbbiek erejét, szervezettségét még nélkülöző — német propagandahadjáratnak. A Passauban megjelenő Donauzeitung felhívja a németség figyelmét a magyarországi német érdekekre: egy ország, melynek lakosai közül — mint írja — minden ötödik német, melynek hatalmas területei német földbirtokosok kezén vannak, melynek fővárosa német eredetű, iparát nagyrészt, bányászatát úgyszólván kizárólagosan néme-39 „Ungarn muss in Oesterreich aufgehn". Idézi Angyal Dávid: i. m. 7. 1. 40 Pressburger Zeitung, 1853. 128. sz. 41 Pest-Ofner Zeitung, 1861. 154. 161, 169. sz. 42 Közli a Pest-Ofner Zeitung, 1861. 226. sz. 43 Eine Stimme aus und über Ungarn. Gelegenheitsschrift von einem Deutsch-Ungar. Közli Fritz Valjavec: Quellen zu den Anfängen der deutschen Bewegung in Ungarn. Südostdeutsche Forschungen. 1939. 467—481. 1. Ismorteti Pukánszky Béla: Német polgárság . . . 197—198. 1.
