Századok – 1964
Tanulmányok - Márkus László: A bethleni kormányzati rendszer bukása - 42
A BETHLENI KOBMÄXYZATI Ii ENI) S/К Ii BtKÁSA 5 Ti akkor — éppen a korábban ellenzéki hangot kezdeményező körök — nyilvánosan a kormány támogatása mellett foglaltak állást.4 7 Az ellenzék — a válság hatására — fokozta politikai tevékenységét. A független kisgazdapárt szervezetei gyors ütemben alakultak meg csaknem minden vármegyében, sorozatos népgyűlések tanúskodtak a párt aktivitásáról. A szociáldemokrata párt — bár a belső harcok során a jobboldal győzött a Garami által képviselt centrummal szemben — a munkanélküliség növekedése4 8 következtében hallatta hangját minden nyilvános fórumon, s ha a parlamenti frakció tevékenysége eredménytelennek bizonyult is, a párt mögött álló munkástömegek megmozdulásai állandó fenyegetést jelentettek a kormányzatnak, annál is inkább, mert a munkástömegek fellépése mögött az uralkodó osztályok minden esetben a Kommunisták Magyarországi Pártjának irányító szerepét vélték felfedezni.49 Az illegális kommunista szervezetek felszámolása pszichológiailag ellenkező hatást ért el, a polgári rend védelmezői mindenütt a „vörös rémet" gyanították,5 0 sőt a jobboldal nem egy esetben még a kisgazda pártot is „lázítás" gyanújával illette — természetesen teljesen alaptalanul.5 1 Tulajdonképpen az állami bürokrácia szemében mindenki, aki nem hajtott fejet a kormányzati rendszer Gessler-kalapja előtt, kommunistagyanúsnak számított. A Bethlen-kormány nagy gazdaságpolitikai „attrakcióját" 1931 januárjában az ún. kartelltörvényjavaslat benyújtása jelentette. „A gazdasági versenyt szabályozó megállapodásról" szóló törvényjavaslat — a parlament által a későbbiekben elfogadott lg31. évi XX. tc. — kizárólag taktikai jellegű gazdaságpolitikai lépés volt, amely az egységes párt lazuló egységét kívánta helyreállítani. Az agráriusoknak az agrárolló tágulása miatt ellenzéki 47 A Mesko vezette gazdafront küldöttsége biztosította Bethlent a teljes lojalitásról és a „politikamentes" gazdafront nevében bizalmukat fejezték ki a Gazda iránt. — Népszava, 1931. márc. 31. és Pesti Hírlap, 1931. márc. 31. Zichy János deklarációjában a keresztény pártnak a kormányhoz való viszonyáról a következőket mondotta: „Nem tartanám ma hazafias cselekedetnek a politikai helyzetet komplikálni vagy megnehezíteni bármely új állásfoglalással." Wolff Károly is a konnány politikájával való egyetértését nyilvánította. — Nemzeti Újság, 1931. febr. 15. 48 Peyer Károly a szakszervezetek rendkívüli kongresszusán ismertette a munkanélküliség növekedésének adatait, ami polgári oldalon is élénk visszhangot váltott ki. A Pesti Hírlap így írt: „Januárban 12,8%-kal emelkedett a munkanélküliek száma, ami a tavalvihoz képest 41, 1920-hoz képest 60%-os emelkedést jelent." — Pesti Hírlap, 1931. febr. 10. 49 A Népszava 1931. márc. 31-i számát belügyminiszteri utasításra elkobozták.. E számban több cikk jelent meg az 1931. márc. 29-i tattersali szociáldemokrata nagygyűlésről és a 30-i munkanélküli tüntetésről, amelynek során 298 tüntető munkást előállítottak. 50 A Magyarság a baloldali radikalizálódás veszélyét jelzi, és a szociáldemokrácia forradalmiságától félti a „tévútra" kerülő magyar értelmiséget, s mindezért a jobboldali ellenzék gyengeségét teszi felelőssé. Magyarság, 1931. márc. 29. 51 Meglehetős nyugtalanságot váltott ki kormánykörökben a független kisgazdapárt növekvő agitációja. A kisgazdapárt 1931. febr. 15-i zászlóbontó nagygyűlésén Gaál Gaszton kijelentette, hogy az egységes párt „gyökértelenül áll a parlament talaján".. Szijj Bálint határozottan visszautasította a „baloldaliság" vádját, amelyet pártja ellen — a kormány részéről — hangoztattak. — Pesti Hírlap, 1931. febr. 15. — Az első vidéki nagygyűlésen, Jászapátiban márc. 1-én 1500 ember vett részt. — Pesti Hírlap, 1931. márc. 3. — A kisgazdapárt még március hónapban több vidéki gyűlést tartott, így 8-án Veszprémben és Abonyban, 29-én Debrecenben. Milotay a vidék forradalmi hangulatát — ilyen erős megfogalmazásban a fasizmus szemszögéből hangsúlyozva — így jellemzi: „Ma már a munkás-Marseillaise, a III. Internacionálé dallama lappang itt a sárból vert parasztházakban." — Milotay István : Az ismeretlen Magyarország. Bpest. 1930. 220. 1..
