Századok – 1964

Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 635

638 V. WINDISCII ÉVA a magyarországi német nemzetiség politikai magatartásának vizsgálata — politikai mozgalmakról ekkor még nem beszélhetünk — a dualizmus első három évtizedében, áttekintve röviden ennek reformkori, s valamivel bővebben közvetlen abszolutizmuskori előzményein. Szólnunk kell itt egyfelől a magyar kormányok nemzetiségi politikájának megnyilvánulásairól a hazai németség irányában, s e politika eredményeiről; másfelől a birodalmi német szervezetek részéről kiinduló agitatív és szervező tevékenységről. Számos, tárgyunkkal szorosan összefüggő kérdéscsoportot azonban ki kellett rekesztenünk vizsgálatunk köréből. így figyelmen kívül hagytuk az erdélyi szászok fejlődésének, mozgalmainak kérdését. A szászság a magyarországi németségen belül teljesen különálló csoportot alkotott. Gazdasági, társadalmi, politikai fejlődése a magyarországi németség egyéb csoportjaitól évszázadokon át annyira elzárkózva és annyira más feltételek között játszódott le, korszakunkban a nemzeti fejlődésnek annyira más fokán állott, mint az ország többi németsége, hogy jogosan tekinthető azoktól különálló, önálló nemzetiségnek. Nem tarthattuk célunknak itt azt sem, hogy az egyes német csoportok gazdasági és társadalmi helyzetét elemezzük, vagy hogy az asszimiláció és az asszimiláltak kérdésével behatóbban foglalkozzunk. Mellőzni voltunk kénytelenek olyan kérdéseket is, amelyek elsősorban már a XX. század elejének aspektusából visszatekintve érdekesek, mint a magyarországi német iskolák vagy a német sajtó helyzete.3 S kívül maradt vizsgálódásunkon néhány, a németség társadalmi helyzetével szorosan, összefüggő, de tárgyunktól eltérő irányú kutatást igénylő kérdés, amilyen a német munkásság mozgalmainak története; a Magyarországra korszakunkban behatoló német tőke és a német nagytőkések itteni szerepe; a németség és zsidóság kapcsolatainak és ellentéteinek problémája. Tanulmányunk elsősorban az egykorú irodalomra, röpirat- és sajtóanyagra, az újabbkori, nem nagymennyiségű magyar, sa — kritikával adataiban felhasználható — német feldolgozásokra épít.4 A németség helyzetét általában megvilágító levéltári forrásokat e korszakra vonatkozóan csak elvétve találtunk. Az egyes német csoportok gazdasági-társadalmi helyzetére, mozgalmakban ki nem fejeződő politikai magatartására vonatkozó levéltári anyag feltárása, hasznosítása az e csoportok történetének önálló feldolgozása során elvégzendő feladat. 3 Ugyanezen korszakra vonatkozólag a gazdasági-társadalmi helyzetet, az asszimiláció, a német iskolák és sajtó kérdéseit tárgyalja az Acta Historiea-ban megjelenő tanulmányunk. 4 A német feldolgozások közül összefoglaló jellegűek és a dualizmus évtizedeire sok anyagot tartalmaznak: Edmund Steinacker: Lebenserinnerungen. München. 1937 (Veröffentlichungen des Instituts zur Erforschung des deutschen Volkstums im Süden -und Südosten in München, Nr 13) 271 1. Benne a 136—201. lapokon: Die deutsche Bewegung im Vorkriegsungarn. (Először megjelent a Deutsche Politische Hefte für Grossrumänien 1921 —1926. évfolyamaiban.) — Isolde Schmidt: Beiträge zur Geschichte des südostdeutschen Parteiwesens 1848—1914. München. 1939. (Veröffentlichungen des Südostinstituts, Nr. 19) 149 1. — Handwörterbuch des Grenz- und Auslanddeutschtums. Hrsg. von C. Petersen, P. H. Ruth, O. Scheel, H. Schwelm. Erster Band. Breslau. 1933. (A tárgyunkat érintő címszavak: Banat — a 207—286. lapokon; Batschka — a 291—345. lapokon; Budapest — az 587—605. lapokon; Burgenland—Westungarn — a 659—746. lapokon.) A kérdés legfontosabb forrásanyaga Edmund Steinacker hagyatéka — jelentős levelezéssel, iratanyaggal, nyomtatványokkal — a második világháború előtt a Südostinstitut (Institut zur Erforschung des deutsehen Volkstums im Süden und Südosten in München) birtokában volt.