Századok – 1964

Tanulmányok - Márkus László: A bethleni kormányzati rendszer bukása - 42

A BETHLENI KORMÁNYZATI RENDSZER BI KÁSA 55. telezettséget és a revíziót tűzte programja központjába, ugyanakkor jött létre Dénes István vezetésével a független parasztpárt, amely a szegény- és középparasztság nevében lépett fel, majd december 10-én a Gaál Gaszton vezette agrárpárt egyesült Szijj Bálint pártjával és felvette a Független Kisgazda, Földműves és Polgári Agrárpárt nevet. 1931 elején programja még nem került megfogalmazásra, de így is nagy vonzóerőt gyakorolt az ellenzéki hangulatú magyar falura, és így választóik egy részének radikalizálódása következtében az egységespárti képviselők agrárcsoportjának egyes tagjaira. A mozgolódás — egyelőre suttogás formájában — megkezdődött az egységes párton belül. Az első nyílt bomlási jelet azonban a Milotay által „utolsó tartaléknak" nevezett legitimisták, a kormánytámogató partner, a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt mutatta. Gróf Zichy János elnök az országos pártértekezleten, január 2-án — a pártonkívüli Pesti Hírlap szerint — „ellenzéki" beszédet tartott. Az agrárfront mozgolódásától amúgy is telítődő politikai légkörben Zichy néhány megállapítása a bethleni politikáról és a .keresztény párt jövőbeli politikájának lehetőségeiről nem kedvezett a kormány presztízsének, mégha a keresztény párt politikai súlya nem is állott egyenes arányban a képviselői mandátumok számával: „Amikor évek előtt a kormány mellé állottunk — mondotta Zichy — abban a hitben, hogy a legfőbb szolgálatot így tehetjük a nemzetnek, nem hittük, hogy az az út, amelyen együtt haladunk, olyan rögös lesz és tulajdonképpen lejtőn áll . . . Őszintén bevallom — folytatta —, hogy bizonyos mértékig csalódtunk. A jövő politikája nem lehet más, mint az elkövetett hibák jóvátétele, a mulasztások pótlása, a menthető megmentése." Mindezek után egyáltalán nem lehetett meggyőző Zichy konklúziója: „Ha a kormány — mondta — ezt megérti és erre képes lesz, támogatni fogjuk tovább. Ha azonban erre képtelennek bizonyul, nem követhetjük tovább, mert a felelősség vállalását erkölcsi lehetetlenségnek tartjuk." Az agrárérdekek elégtelen képviseletére célozva követelte „az egyes gazdasági értéküknek megfelelő elbírálását".4

2 Bethlen az egységes párt január 14-i, az újév első pártértekezletén foglalkozott a belső bomlás tünetével, nem leplezte, hogy tud a több oldalról is megindult mozgolódásról. Igyekézett ezt úgy beállítani, mint az új pártalakulásokkal kapcsolatos kortéziát, ugyanakkor hangsúlyozta annak céltalanságát, mert a választások még igen messze vannak: „semmiféle érdeke sem a kormánynak, sem az országnak nincsen abban — mondotta —, hogy a választásokat siettessük, mert hiszen gazdasági krízis közepén a választásokat megtartani sötétbeugrást jelent — mint ahogy azt más országokban is, példának okáért Németországban is láttuk —, ahol oly meglepetés érte-a közéletet, amelyre nem volt fölkészülve." Figyelmeztette a párt kisgazda tagjait is, hogy pozíciójuk az egységes párttal áll vagy bukik, ugyanakkor jelezte Gaál Gasztonéknak, hogy kész vállalni a harcot ellenük, ha szükséges.4

3 42

Pesti Hírlap 1931. jan. 3. „Gróf Zichy János ellenzéki beszéde a kormánytámogató kereszténypárt értekezletén" című tudósítás bevezetőjében a cikkíró megállapítja: ,,A politikai pártok körében az idén általában elmaradt a szokásos újévi üdvözlés. Az egységespárt sem kereste fel az évforduló alkalmával vezérét." — Bethlen újévnapján nem tartózkodott a fővárosban, de a tudósítás célzata így is félreérthetetlen. 43

Bethlen István beszédei, 315 — 310. 1. „Ügyeljen tehát a kisgazdatársadalom — jelentette ki a kisgazda képviselőkhöz adresszálva —, mert sokan próbálnak a lelkéhez közel férkőzni a politikai siker érdekében a legszélsőbb jobboldaltól, a legszélsőbb bal-