Századok – 1964
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 611
612 KilÓNIKA Sinkovics István elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy a tanulmányi versenynek az 1958/69. tanévben bevezetett módszere, a pályázat, bevált. A kitűzött két témára (1. a gyarmati sorsból felszabadult semleges országok szerepe a békéért folytatott küzdelemben, 2. a technikai fejlődéssel eltűnő magyarországi iparágak) több mint 200 dolgozat érkezett be. A pályázók többsége a 2. témát választotta. A győztesek sora így alakult: 1. Nagy Árpád (Eger, Gárdonyi G. gimnázium), 2. Tolnai Márton (Budapest, Radnóti M. gimnázium) és Nagy Anikó (Orosháza, Táncsics M. gimnázium), 3. Iványi Tamás (Budapest, Kölcsey F. gimnázium) és Hencz Anna (Szeged, Radnóti M. gimnázium), 4. Pór György (Budapest, Kölcsey F. gimnázium), 5. Kaplonyi Ilona (Debrecen, Kossuth L. gyakorló gimnázium), 6. Veliky János (Debrecen, Tóth Á. gimnázium), 7. Csorna László (Zalaegerszeg, Zrínyi M. gimnázium), 8. Szabó András (Keszthely, Vajda J. gimnázium). Könyvjutalomban részesült a budapesti II. Rákóczi F. gimnázium V szakköre. Bejelentette, hogy az 1963/64-es tanévre az új pályázati témákat (1. A fasizmus előretörése, a német megszállás, a nyilas rémuralom falunkban, városunkban, megyénkben; 2. Fejezetek iskolánk történetéből) a Művelődésügyi Minisztérium már kitűzte. A tanulmányi versennyel kapcsolatosan felmerülő kérdések közül részletesen foglalkozott azzal a javaslattal, mely a pályázatok mellett zárthelyi dolgozat készítését vetette fel. Az ezzel kapcsolatban kialakult vitában Csillag Miklós, Horváth Zoltán, Fancsovics György, Lovass Rezső tanárok ós Szabolcs Ottó docens felszólalása után végül is az az álláspont alakult ki, hogy a pályázati forma fenntartása mellett a döntőbe jutottak zárthelyi dolgozata elősegítené a tanulmányi verseny megnyugtató értékelését. A nyertes diákok közül Nagy Árpád (Eger), Nagy Anikó (Orosháza) ós Rudas László (Budapest, II. Rákóczi Ferenc gimn.) szólalt fel. Előadás 1964. március 25-ón a tanári tagozat felolvasó ülésén Szabó Ágnes az MSzMP KB / Párttörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa ,,A két világháború közötti magyar munkásmozgalom fő kérdései" címmel tartott előadást. A Horthy-korszakra vonatkozó párttörténeti kutatás 1956 utáni fejlődésének ismertetése után az előadó a magyar ellenforradalmi rendszer szakaszait és azok jellemző vonásait vizsgálta. A szociáldemokrata pártról szólva hangoztatta, hogy e párt az ellenforradalmi rendszerben a munkásosztály egyetlen legális pártja. Bár vezetése a harmincas évek végéig szinte kizárólag reformista kézben volt, munkástömegei általában, ós a párton belül újra ós újra szerveződő baloldal különösen jelentős szerepet töltött be az ellenforradalmi rendszer elleni harcban. A Kommunisták Magyarországi Pártja történetével foglalkozva az előadó a párt politikai irányvonalának fejlődését vizsgálta, utalva azokra a nemzetközi és belpolitikai összefüggésekre, amelyek befolyásolták a párt politikájának fejlődését. Befejezésül foglalkozott a magyar munkásmozgalom történeti személyiségei megítélésének ós népszerűsítésének kérdéseivel. 1964. február 12-ón a tanári tagozat gimnáziumi szakmódszertani csoportja bemutató tanításon vett részt a Radnóti Miklós gyakorló gimnáziumban. Dr. Nagy Erzsébet vezető tanár azt mutatta be, hogyan történjók a forradalom fogalmának rögzítése összefoglaló órán, a IV. osztályban. Az óra egyben a történelem és filozófia tantárgy megfelelő anyagrészei szintézisére irányuló kísérlet volt. 1964. február 26-án a tanári tagozat ált. iskolai tagozata tartott ülést, melyen Kalmár Árpád ós Bíró Ferencné adott elő „Nemzetközi helyzet a II. világháború után'' címmel, a VIH. osztály anyagából. A vidéki csoportok hírei A Társulat Dóldunántúli Csoportja 1964. február 21-én rendezett ülésén Petrovics Ede káptalani levéltáros tartott előadást „A középkori pécsi egyetem ünnepi beszédeinek problémái" címmel. Eddig — főképpen Békefi és Csontosi kutatása alapján — a beszédeket a Nagy Lajos által alapított rövidéletű pécsi egyetemmel bozták kapcsolatba. Az előadó a beszédeket tartalmazó kódex átvizsgálása után arra a megállapításra jutott, hogy 1. a beszédek a magyarországi domonkosok körében keletkeztek, 2. az átlagnál magasabb színvonaluk miatt nem készülhettek templomi prédikációként, 3. tartalmuknál fogva a pécsi egyetem alapítása (1367) előtti időkből származnak. Az a bejegyzés, hogy ezeket a beszédeket Pécsett tartották, valószínűleg utólagosan került oda. — Az előadás élénk vitát váltott ki. Rajczy Péter rámutatott arra, hogy a Pécsett élő Óvári magister címe az egyetem előtt Pécsett működő főiskolára utal. Ruzsás Lajos arra hivatkozva, hogy a középkori szövegek rendszerint több átdolgozáson mentek át, bizonyos utalások (a háború
