Századok – 1964

Figyelő - Zrínyi-emlékek a Nemzeti Múzeumban (Stier Miklós–Vida István) 608

FIGYELŐ 609 Ebből a szempontból voltak különösen érdekesek a török sodronyingek, a pompás díszfegyverek és a különböző páncélöltözetek. A fegyvergyűjteményből kiállított emlékek méltán dicsérik Temesvári Ferenc szakértő munkáját. A Zrínyivel és hadjárataival foglalkozó nagyszámú különböző grafikus és egyéb képzőművészeti ábrázolás, valamint a különféle írásos emlékek — ha lehet -— talán még nagyobb érdeklődésre tartottak számot. Az egykorú metszetek közül a legérdekesebbek 1663 nyarának harci eseményeire és az 1663—64-es téli hadjáratra vonatkoztak. Külön kell kiemelnünk, hogy a rendezők nemcsak a hadjáratok bemutatására törekedtek, hanem felidézték Zrínyi harcának nemzetközi visszhangját is. Angol, francia, spanyol, német metszetek és röplapok, valamint uralkodók és fejedelmek, a pápa és püspökök üdvözlő levelei tanúskodtak a törökellenes harc nemzetközi jelentőségéről. A továbbiakban Zrínyi utolsó hónapjait és halálát dokumentáló emlékeket láthattunk, majd a Zrínyi-család későbbi történetére vonatkozó anyagokból kaptunk ízelítőt. Emellett a kiállítás bemutatta a Zrínyi-hagyomány XIX. századi szépirodalmi és képzőművészeti továbbélését, valamint Zrínyi alakjának, történeti és irodalmi szerepének XIX—XX. századi legfontosabb feldolgozásait is. * A kiállítás megtekintése után felkerestük Czennerné dr. Wilhelmb Gizellát, az anyag válogatóját, összeállítóját s egyben rendezőjét, akivel elbeszélgettünk a tárlat létrejöttének körülményeiről, koncepciójáról, céljáról, a kiállított anyag érdekességeiről, értékéről. Kérdéseinkre válaszolva elmondotta, hogy az évforduló alkalmából az Irodalomtörténeti Múzeum is tervez egy Zrínyi-kiállítást, amely elsősorban a költőt és — valószínű — a politikust fogja bemutatni. A Magyar Nemzeti Múzeum is hozzá akart járulni történelmünk e nagy személyisége emlékének felidézéséhez, s így született meg a kiállítás terve. Időszerű volt ez már csak azért is, mert Zrínyi alakját legutoljára 1918-ban mutatta be viszonylag teljes kiállítás az Akadémia rendezésében. Mindenekelőtt a fenti körülmények szabták meg jelen kiállítás koncepcióját, amely elsősorban a hadvezért, a török elleni kiváló harcost hangsúlyozza Zrínyi alakjában. Meghatározta továbbá az a tényező is, hogy alapvetően csak a Nemzeti Múzeumban található Zrínyi-emlékekre támaszkodtak a rendezők. Ezt a körülményt a „Zrínyi-emlékek a Nemzeti Múzeumban" cím is kifejezésre juttatja -— mondotta Czennerné. A kiállítás egyik célja —- túl az általánosabb jellegen — az volt, hogy még a szakemberek részére is tudjon újat, eddig nem vagy csak alig ismert emlékeket bemutatni, így például először került közönség elé az Országos Széchényi Könyvtár szívességéből Spalla Giovanni Giuseppe, olasz udvari kartográfus őzbőr-alapra készített, finoman kidolgozott kéziratos térképe, amely az ellenséges területtel közvetlenül szomszédos Zrínyibirtokokat és végvárakat ábrázolja. Emellett feltétlenül meg kell említenünk, hogy a metszetes anyag ilyen teljességében 1918 óta nem volt megtekinthető a nagyközönség számára. Igazán újat azonban mindenekelőtt azzal hozott a kiállítás, hogy bemutatta Zrínyi 1663—64-es téli hadjáratának nemzetközi visszhangját is, olyan röplap- és grafikai anyaggal, amelyből világosan kitűnik Zrínyi európai jelentősége, nemzetközileg is tekintélyes alakja. Következő kérdésünk a Zrínyi-hagyomány XIX. századi szépirodalmi továbbélését s történeti szerepének első méltatóit bemutató szekrényekhez kapcsolódott. Aziránt érdeklődtünk, hogy miért nem magukat a műveket láthattuk a tárlókban, miért Vörösmarty vagy Vasvári arcképét nézhette meg a közönség, s nem a feldolgozást, esetleg éppen a kéziratot. Kevesen tudják például, hogy Vasvári életrajzot írt a XVIII. század kiemelkedő személyiségéről, s úgy véljük, még kevesebben ismerhetik ezt a munkát. Ezzel kapcsolatban azt a felvilágosítást kaptuk, hogy — tekintettel a kiállítást látogató általános iskolások, gimnazisták nagy számára, sőt döntő többségére — a rendezők célja annak a felfrissítése, tudatosítása volt, hogy kik foglalkoztak irodalmunkban és történetírásunkban Zrínyi Miklós alakjával. Utolsó kérdésünkre válaszolva elmondotta a rendező, hogy a kiállításnak komoly közönségsikere volt, a látogatók száma három hét alatt meghaladta a tizenötezret. * Mint a fentiek is mutatják, a kiállítások — különösen a fiatal nemzedék számára —• rendkívül fontos forrását jelenthetik az ismeretek megszerzésének, gazdagításának vagy éppen elmélyítésének, s egyebek között — akár a jelen esetben is —, egy-egy nagy egyéniség történeti szerepének, tettei értékelésének szemléletes, élményszerű megismerésére adhatnak lehetőséget.