Századok – 1964

Figyelő - A Magyar Országos Levéltár kiállítása (Stier Miklós–Vida István) 606

606 FIGYELŐ téria száma meglehetősen alacsony, a képritmus sok helyütt vontatott, s a fényképezésben és vágásban is vannak fogyatékosságok. Mindezek a hibák együttesen csökkentették a film történeti hitelét. Nem a részletek történelmi hűségét kérjük számon, ez felesleges lenne, hanem az erőviszonyok reálisabb bemutatását. Mert bármennyire is nem a kuruc—labanc világ tudományosan megalapozott ábrázolása volt a cél, a nézők mégis csak következtetéseket vontak le ebből a filmből. Mindenesetre első kísérlettel állunk szemben, nyilvánvaló, hogy a filmkészítése közben szerzett tapasztalatokat a televízió a jövőben gondosan felhasználja majd. Egészében véve a pozitívumok vannak túlsúlyban, számos sikerült részlettel, jól megformált típusokkal, rokonszenves hősökkel találkozunk a filmben. (Tenkes kapitánya, Siklósi bácsi stb.) Néhány szót a további tervekről ! Mind az anyagi befektetéseket, mind a munkaráfordítást tekintve a Magyar Televízió egyik legnagyobbszabású vállalkozásának ígérkezik a valószínűleg jövő évben bemutatásra kerülő, előreláthatólag 30—40 részből álló filmsorozat, a „Századunk". Az elképzelés rendkívül imponáló: egykorú híradók, dokumentumfilmek, játékfilmek segítségével bepillantást engedni a „nagypolitika" kulisszái mögé, megismertetni a nézőket a legjelentősebb történeti személyiségekkel, a XX. századi forradalmakkal ós ellenforradalmakkal, a mindennapi élet képeinek bemutatásával is érzékeltetni a kor levegőjét. Az első 10 rósz már elkészült. Tematikája magába foglalja Viktória angol királynő, a letűnő XIX. század megszemélyesítőjének temetésétől az 1918 utáni forradalmi hullám elültéig terjedő korszak történetét, olyan fontos eseményeket, mint az orosz—japán háború, a nagyhatalmak versengése 1914 előtt, az első világháború (3 rész), a februári és októberi forradalmak, a százezer magyar internacionalista harca a fiatal szovjet államért, az első világháború utáni forradalmak és ellenforradalmak. A Magyar Televízió egy sor európai országtól — népi demokráciáktól ós tőkés országoktól egyaránt — vásárolt tetemes összegórt korabeli híradókat, filmeket, hogy minél részletesebb, színesebb, egyszóval minél érdekesebb legyen a felvázolt történelmi tabló. Bár a sorozat teljes tematikája még nem ismeretes, szabad legyen e helyütt felhívni a figyelmet az Európa-centrikusság veszélyére ! Tudatában vagyunk a nem lebecsülendő financiális és egyéb természetű nehézségeknek, de talán valamiképpen mégis megoldható lenne, akár csak egy részben is, más kontinensek nem kevésbé izgalmas történeti eseményeinek bemutatása. Befejezésképpen csupán egyetlen gondolatot szeretnénk felvetni. Társadalmunk igen jelentős rétegei nem szakemberek monográfiáiból ismerik meg az elmúlt korok történetét, hanem — többek között —- a televízió képernyőjéről. Nem lehet közömbös tehát egyetlen történész számára sem, betölti-e a televízió a ráháruló ismeretterjesztő funkciót, hozzájárul-e a helyes történetszemlélet kialakításához. És ez a szempont indokolja, hogy a magyar történettudomány központi folyóirata is foglalkozzék a televízió műsoraival. Vizsgálódásunk azt bizonyítja, hogy a televízió tudatában van tudatformáló szerepének és törekszik azt a maga eszközeivel jól betölteni. Eddigi műsorai nem egy esetben magukon viselik az első próbálkozás jegyeit, főleg abból a szempontból, hogy nem mindig aknázzák ki megfelelően a lehetőségeket, de mégis biztató kezdeményezések. Az eredmények feljogosítanak bennünket arra, hogy még sikeresebb folytatást várjunk. VADÁSZ SÁNDOR — TÓTH SÁNDOR A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR KIÁLLÍTÁSA (1964. febr. 2 24.) Letűnt korok, elmúlt évszázadok eseményei, népünk történetének jelentősebb fordulói mindig széleskörű érdeklődésre tartottak számot. Örvendetes, hogy ma már egyre jelentősebbé válik azoknak tábora, akik a történeti tárgyú szépirodalmi feldolgozások s a népszerű tudományos irodalom mellett magukat az eredeti történeti forrásokat is megtekintik. Erről tanúskodott az Országos Levéltár kiállításának sikere is, amelyet a Nemzeti Múzeum dísztermében rendeztek meg. A Levéltár az általa őrzött nagyértékű forrásanyagból száznál több oklevelet, iratot és más levéltári dokumentumot mutatott be, az egész magyar történelemre vonatkozóan. A kiállításon a magyar középkort számos oklevél képviselte. A korai írásbeliség egyik dokumentuma a Veszprém-völgyi apácakolostor alapító levelének 1109-ben kelt,