Századok – 1964

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 589

593 FOLYÓIRATSZEMLE HISTORICKÍ CASOPIS 1963. 4. sz. — JOZEF JABLONICKY: A kelet-szlovákiai politikai helyzet a felszabadulástól a kassai kormányprogram meghirdetéséig (529 —551.1.) c. tanulmányában az 1945 január végén felszabadult terület első hónapjainak a történetét foglalja össze. A háború igen nagy pusztítást vitt véghez. A politikai élet a nemzeti bizottságokban összpontosult, ezekben a kommunista párt volt többségben, mert a másik legális pártnak, a demokrata pártnak nem volt politikai gyakorlata. Egyes helyeken a nemzeti bizottságok kommunista tagjai nem is voltak hajlandók másokat beengedni a bizottságokba. A párt ezeket a jelenségeket elítélte, K. Gottwald ebből az alkalomból túlbecsülte az általuk okozott veszélyt. Előfordult az is, hogy a kommunista párt tagjai diktatórikus módon léptek fel. A burzsoáziának még a németekkel való együttműködés révén nem kompromittált rétege sem igen mert politikailag tevékenykedni, úgyhogy a nemzeti bizottságokban a nép széles rétegeinek demokratikus diktatúrája jöhetett létre. Más volt a helyzet az addig magyar megszállás alatt állt területen: itt nem volt elég forradalmi elem, ezért a közigazgatás élére kinevezett emberekkerültek. Többek között ez is lehetővé tette a régi államapparátus embereinek, hogy befurakodj xnak az új közigazgatásba. Elősegítette ezt a politikai tájékozatlanság is. A nemzeti bizottságok egyes helyeken saját miliciát hoztak létre a csendőrség és a rendőrség helyett, de ezek funkcióit hamarosan a központi kormányzat által létrehozott állambiztonsági apparátus vette át. A kommunista párt által szervezett népgyűléseken sokan szólaltak fel a Csehszlovák Köztársaság mellett, követelték a német ós magyar kézben levő nagybirtokok felosztását. Kiépülőben volt a népfront. Hozzáláttak a földreform végrehajtásához. A lakosság és a hatóságok sokat tettek a hadsereg megsegítésére (élelmiszerrel, a csehszlovák hadseregbe történő mozgósítással). A Szlovák Nemzeti Tanács ekkor kezdte meg tevékenységét. A népi demokratikus forradalom tehát innen indult el. — JÁN V. ORMIS: A szlovák nemzeti védekezések 1832—1848 (552—579. 1.) azokat a röpiratokat mutatja be időrendben, amelyek a magyarosítás ellen, a szlovák nyelv védelmében íródtak ebben a korszakban. Legtöbbjük német nyelvű volt, hogy a külföldet tájékoztathassa, s általában Lipcsében jelentek meg. Íróik nagyrészt evangélikus papok. — KAREL PTCHLÍK: Az orosz hadifoqsánból visszatérők felkelései Szlovákiában 1918 májusában és júniusában (580 — 598. 1.) c. tanulmányában áttekintést ad az Osztrák-Magyar Monarchiában 1918 első felében lezajlott felkelésekről. Az egyik okot abban látja, hogy a visszatérő hadifoglyokat újból a frontra akarták küldeni. Szlovákia területén nem zajlottak le olyan nagyarányú felkelések, mint a Monarchia egyéb területein, mert a szlovákiai társadalmi ós nemzeti szabadságharc ekkor még nem érte el azt a fokot, amelyre a cseh vagy a horvát eljutott. A felkeléseknek mindig erősen nemzeti színezetük is volt. — ETJDOVÍT HOLOTÍK: TÍZ éves A Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete címen (599—607. 1.) rövidebb lélegzetű összefoglalást nyújt, felsorolja az eredményeket, utal az első évek hibáira. Jelenleg 6 osztályban 55 kutató működik az Intézetben. A feladatokat a szerző, aki egyúttal az Intézet igazgatója, abban foglalja össze, hogy el kell mélyíteni a szakmai ismereteket és a szakmai gyakorlatot. — N. SBORNlK MATICE MORAVSKÉ 1963. 82. évf. — A Öasopis Matice Moravské c. folyóirat utódaként kiadott évkönyv általában helytörténeti vonatkozású tanulmányokat ós kisebb közleményeket tartalmaz, néhol a rokon tudományágak köréből is. Ebben az évfolyamában JABOSLAV MLYNSKY: Harc Brnóban a nemzeti és demokratikus forradalom programjának a megvalósításáért 1945-1946-ban (5 — 30. 1.) a kassai kormányprogram megvalósításáért vívott küzdelem fő állomásait mutatja be, a közellátás megszervezését, a szakszervezetek munkájának a kibontakozását, a népbíróság működésót, a koalíciós pártok harcait. Megállapítja, hogy a program teljesítésében Brno komoly eredményeket ért el. — LIIBOMÍR SLEZÁK egy Uhersky Brod körzetében tevékenykedő partizánosztag történetét ismerteti (31—47. 1.). — JAN JANÁK:: A nyuqat-morvaországi munkanélküliek harcai 1935—1936 telén címen (48 —69.1.) részletes adatokkal mutat ja be, hogy a kommunista párt itt komoly sikereket tudott felmutatni, mert az egyedüli párt volt, amely megértette és felkarolta a munkanélküliek követeléseit. A népfrontpolitikát még sokszor helytelenül értelmezték, valamiféle koalíciónak tartották, ezért a baloldali pártok vezetőihez fordultak az együttműködésre vonatkozó felszólításokkal. Jóval kevésbé került sor a pártok tagjai közt folytatott közvetlen agitációra. Ezen a téren csak Element Gottwaldnak Moszkvából való visszaérkezése után történt fordulat. — JAN NOVOTNY: A munkaerő és a legfőbb szükséqleti cikkek ára Brnóban a 16. és 17. században (70 — 104. 1.) brnói városi anyag és a város birtokában levő kourími uradalom levéltári anyaga alapján szinte hiánytalan jegyzéket soroi