Századok – 1964

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 589

592 FOLYÓIRATSZEMLE fejlődéséről, kiemeli legfontosabb munkáját, a lengyel történelem marxista szintézisének az összeállítását, leszögezi az itt elért eredményeket, majd az egyéb kiadványok ismertetése után felsorolja a folyamatban levő kutatásokat, pontos adatokat hoz az Intézet tagjainak létszámáról, s az Intézetben lezajlott tudományos vitákról, ülésszakokról is ad áttekintést. — A lengyel történészek IX. kongresszusa előtt címen új rovatot nyitott a folyóirat. Itt EWA MALECZYNSKA: A történelem társadalmi hasznosságáról (067—673. 1.) címen esszészerüen vázolja fel érveit a történettudomány hasznos volta mellett, úgy vetve fel a kérdést: hogyan használhat a történelem maximálisan a társadalomnak. A választ abban látja, hogy a történelem tárja fel a társadalom fejlődésének a törvényszerűségeit, ezért hasznos. Persze ezeknek a törvényeknek a feltárása szempontjából nemcsak a legújabb kor a fontos, hanem minden jelenségnek az előzményeit is meg kell vizsgálni. További hasznát abban látja, hogy átalakítja az emberek tudatát. A történettudomány az emberről szóló tudomány, ezért nagy alkotásai az ember múltbeli fejlődésének minden oldalát bemutató szintézisek. Csakhogy ahhoz, hogy ezek megszülethessenek, hogy a történelem megfelelhessen hivatásának, szükség van a szintéziseket előkészítő munkákra, forráskiadványokra és tényleíró munkákra is. Hangsúlyozza a kollektív munka fontosságát s a központi irányítás szükségességét. — ANTONI MACZAK: A közgazdasági modellek használhatóságáról a falusi feudális gazdálkodás kutatásának a példáján (676 — —696.1.) c. tanulmánya (ós a hozzászólások) WITOLD KULA: A feudális rend közgazdasági elmélete. Kísérlet egy modellre c., 1962-ben megjelent könyvét ismerteti, s ezzel kapcsolatban veti fel a gazdaságtörténet és a politikai gazdaságtan érintkező pontjait. — N. PRZEGL4D HISTORYCZNY 1963. 4. sz. — WAOÏAW FELCZAK: A magyarországi szlávok és a forradalom és ellenforradalom 1848-ban (572—591. 1.) c. tanulmányában rámutat az 1848-as események előzményeire, a nyelvharcra. Elsősorban a szlovák és a szerb mozgalom fejlődését vizsgálja. Stúr és társai mozgalma ugyanolyan liberális és nacionalista mozgalom, mint Kossuthé. Hasonló liberális programú mozgalom bontakozott ki a szerbeknél is. Az 1848 márciusi eseményeket valamennyi nemzetiség örömmel fogadta, tehát a haladás oldalán állt. Még horvôt részről is rokonszenv mutatkozott. A polgári egyéni szabadságjogok mellett azonban a nemzetiségek nemzeti jogokat is követeltek. A magyar kormány ezeket a követeléseket elutasította, s magatartásával ellenséges hangulatot támasztott. Pedig a horvát, szerb és szlovák követelések nem a reakció sugalmazására jöttek létre, társadalmi szempontból haladóak voltak. A szerb mozgalmat bécsi kormánykörök sem nézték jó szemmel, mert а Monarchia egységét féltették. 1848 szeptemberére a magyarországi szlávok már kétségtelenül a reakció oldalára kerültek, s ez befolyásolja tevékenységük értékelésót, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy ennek az oka a magyar kormány magatartásában is keresendő. — WIESÍAW PIATKOWSKI: A parasztmozgalom a Lengyel Királyságban és az államiság helyreállításának a kérdése (1914 augusztus — 1916 november), (611—630. 1.) megállapítja, hogy a különböző paraszti csoportosulások Ós a belőlük alakult parasztpárt előbb osztrák-magyar, majd (a Monarchiának a háborúban bekövetkezett meggyengülése láttán) német segítséggel akarta helyreállítani a lengyel államot. Ezek a csoportok és a parasztpárt egyaránt Pilsudski táborához tartoztak. A parasztok maguk ellenséges álláspontot foglaltak el a központi hatalmakkal szemben, mert azok sérelmes gazdaságpolitikát folytattak az általuk megszállt lengyel területen, korlátozták a politikai szabadságot, rekvirálás ürügyén kirabolták a paraszti gazdaságokat, a hatósági személyek megvetően bántak a lengyelekkel. A parasztság egy része rokonszenvezett Oroszországgal. Ennek okát a szerző' abban látja, hogy hittek Oroszország erejében, fiaik az orosz hadseregben szolgáltak, sokan a nemzeti demokrata párt oroszbarát propagandájának a befolyása alá kerültek, s az is számításba jött, hogy az önálló lengyel állam emléke a feudális renddel kapcsolódott össze. Az öntudatosabb parasztok között akadtak cárellenesek, de ezeknek csak egy részét sikerült megnyerni a németbarát irányzat számára. A Pilsudski által szervezett, az oroszok ellen harcoló légiókban a parasztság aránvszáma legfeljebb az l/4-et érte el. — MARIAN BISKTJP: A német-római birodalom reformja és a Habsburgok külpolitikája a XV. század második felében és a X VI. század elején s az erre vonatkozó kutatások (651—665. 1.) főképp osztrák munkák számbavétele alap ján megállapítja, hogy újabban Miksa tevékenységében kimutatják: nem kizárólag dinasztikus érdekek vezették, hanem tevékenységének össznémet jelentősége is volt. DE a politikai kérdéseket a kutatók nem kapcsolják össze a gazdasági fejlődéssel, pénzügvi kérdésekkel. Az események teljes értékelésére csak a Reichstagsakten és számos egyéb forrás közzétételele után kerülhet megnyugtató módon sor. — N..