Századok – 1964
Tanulmányok - Márkus László: A bethleni kormányzati rendszer bukása - 42
44 MÄRKTJS LÁSZLÓ ben sem, a Habsburg-restauráció vélt vagy általuk szándékosan felnagyított veszélye állandó napirendi téma.2 Elsősorban taktikai jellegű és a fajvédők részéről burkolt célzata Horthy Bethlen iránti bizalmának aláásása volt, és egyben a hatalomból való nagyobb részesedés, illetve a hatalom teljes átvételének igénye. Mindez a konszolidáció időszakának első felében nem vezetett konkrét eredményre, Bethlen kormányzati rendszere lényegében stabilnak mutatkozott. Gömbös visszatérése a kormányba nem Bethlen, hanem Gömbös részéről jelentett visszavonulást és engedményt. (A visszatérés nem Horthy kezdeményezésére történt, legalábbis ennek semmi ilyen jellegű nyoma nem maradt.) A gazdasági világválság hatásának jelentkezése Magyarországon meggyorsította a társadalmi erjedést,3 Bethlen, aki kellő taktikai érzékkel rendelkezett, felismerte a helyzetváltozást. Politikai célkitűzése, azt lehet mondani igazi programja tulajdonképpen nem volt más, mint a gazdasági és társadalmi status quo fenntartása, tehát kormányzati rendszerének megóvása lényegesebb eltolódástól akár jobb-, akár baloldali irányba — természetesen bármilyen eltolódási lehetőség is kizárólag a vezetése alatt létrejött osztályszövetségen belül volt számára elképzelhető. A válság magyarországi jelentkezésével kapcsolatban fő politikai jelszava az volt, hogy a válság világjelenség (belső kormányzati okoktól független), a status quo megóvásán áll vagy bukik az a társadalmi rendszer, amelyet az ellenforradalom létrehozott. A válság jelentkezése után az egységes pártban tartott beszámolójának sarkpontja az a megállapítása, hogy a pártnak új programra nincs szüksége4 és óva inti a párt tagjait az esetleges új jelszavaktól. A válság elsősorban az agráriusok kisgazda csoportjaiban keltett politikai visszhangot, mert a krónikus agrárválság a konszolidáció éveiben is éreztette hatását, a világválság pedig újabb lökést adott ennek a folyamatnak. Agrárkörökben egyre határozottabban növekedett az elégedetlenség, és azok a közalkalmazotti és értelmiségi rétegek, amelyek társadalmilag, származásuknál vagy foglalkozásuknál fogva e körökhöz kapcsolódtak, élénken reagáltak erre az ellenzéki hangulatú mozgolódásra, e rétegek a fajvédő tábor politikai jelszavain nevelődve várakozással figyeltek a csoport jelentősebb vezetői, elsősorban Gömbös, továbbá Eckhardt és Bajcsy-Zsilinszky útmutatására. Egyre kitapinthatóbbá vált, kezdetben csak a politikai életben rutinosabb egyének közt, de később szélesebb körben is, hogy meglazult a kormányzati rendszer mögött álló osztályszövetség, az ellentétek a gazdasági súlyt képviselő finánctőke, a társadalmi bázist jelentő agrárblokk és a politikai bázist alkotó 2 Kozma naplójegyzeteiben 1928. okt. 11-i dátummal rögzítette Józstf főherceggel folytatott beszélgetését. Felhívta a főherceg figyelmét arra, hogy Albrecht propagandája polgárháborúra vezethet, ugyanakkor megtagadta, hogy az MTI deklarációt adjon ki Ottó érdekében Albrechttel szemben. O. L. Kozma iratok 14. 3 A gazdasági világválság belső dinamikájának a társadalmi-politikai tudatban való tükröződését a kortárs szemszögéből, burzsoá álláspontról, de a burzsoázia tudatát illetően reálisan határozza meg Richard Lewinsohn : Histoire de la crise. Paris, Payot. 1934 c. munkájában. A válság magyarországi lefolyására és periódusaira alapvető: Az 1929 — 33. évi világgazdasági válság hatása Magyarországon, szerkesztette Incze Miklós. Bpest. 1955. 4 Bethlen 1929. okt. 15-én a parlament nyári szünete utáni első ülés napján a pártban elemezte a belpolitikai helyzetet. — Bethlen István gróf beszédei és írásai.. Bpest. 1933. II. köt. 236-237. 1.
