Századok – 1964
Tanulmányok - Márkus László: A bethleni kormányzati rendszer bukása - 42
A BETHLENI KORMÁNYZATI RENDSZER BIKÁSA 45' közalkalmazotti állami bürokrácia között a válság hatására kiütköztek. Az egységes párton belül elsősorban, de az ellenzékben is megkezdődött a harc, kezdetben a kulisszák mögött, majd egyre nyíltabban a társadalmi bázisul szolgáló agrárrétegek megnyerésére. A kormányzati rendszeren belüli jobboldali erők várakozását pregnánsan fejezi ki Kozma Miklós Bárdossy Lászlóhoz Londonba írott levele, amelyben megállapítja, hogy „politikailag a helyzet — a kormányzat szempontjából — a rossz gazdasági viszonyok következtében egészen bizonyosan romlott", majd így folytatja: „Azt hiszem a visszajavulás e téren nem tart egészen lépést sohasem a gazdasági helyzet meg javulásával, talán még akkor sem, ha az nagyobb mérvű, mint amire mi számíthatunk . . . De nem tud kialakulni egy komoly ellenzék, hiába próbálja meg most nem tudom hányadszor újra Rassay és Sándor Pál."5 Itt még lényegében csak a helyzetet méri fel, de néhány hónap múlva már — a szegediek szemszögéből — optimisztikusabban tekint a jövő elé. „Altalános helyzetképként megállapítottam — írja Genfből hazatérve —, hogy Európa a béke által rákényszerített mesterséges nyugalom után mozogni kezd, a gazdasági helyzet Európaszerte romlik és azl931-es évtől kezdve néhány nehéz, nyugtalan év fog következni minden valószínűség szerint. Nekünk a nyugalom halált és megmerevedést jelent, így bármi okozza is a mozgást, az nekünk jó, még akkor is, ha igen nehéz gazdasági helyzeten megyünk át. A lényeg az, hogy a rend fel ne boruljon, még brutális eszközök árán is, mert a végén az fog felülmaradni, aki az elkövetkező igen nehéz időket aránylag rendben és fegyelmezetten tudja elviselni."6 A taktikára még élesebb fényt vet Kozma Bajcsy-Zsilinszky vei folytatott többszöri levélváltása, miután Bajcsy-Zsilinszky megalakította a nemzeti radikális pártot. Zsilinszky „gyökeres rendszerváltozást" követel,7 Kozma viszont óvja a túlzott radikalizmustól. Levélváltásukból kicseng, hogy a szegedi tábor már nem egységes, de még a nyílt törés nem történt meg, ugyanakkor az is félreérthetetlen, hogy a kormányzati rendszeren belül növekedik az ellenzék.8 Kozma, aki közelebbről látja a hatalmi apparátust, irreálisnak 5 Kozma levele Bárdossyhoz, 1930. márc. 5. — O. L. Kozma iratok 14. 6 O. L. Kozma iratok 14. 1930. szept. Genf után. ' O. L. Kozma iratok 14. Bajcsy-Zsilinszky Endre levele Kozma Miklóshoz 1930. okt. 7. 8 Kozma a szegediek konzervatív szárnyának véleményét tolmácsolva válaszol Zsilinszkynek: „Európán forradalmi hullámok fognak átcsapni és végül azok az országok fognak felülmaradni, amelyek elég erős kézzel, ha kell brutálisan is úrrá tudnak lenni a rendetlenségen. Mert a fődolog még mindig a rend marad ... az egész ország közéletét megrázó, mélyreható reformokat csak nagyon óvatosan lehet csinálni az elvek sokkal mellékesebbek . . . mint a jó adminisztráció." — Kozma levele Zsilinszkyhez, 1930. okt. 10. A Zsilinszkyvel való személyes találkozás után így ír a Nemzeti Radikális i'árt megalakításáról: „Te lehetsz egy párt lelkiismerete és egyik vezetőembere, de nem egy nagy pártalakulás megindítója." Helyteleníti a pártalakítást: szerinte minden jobboldali párt a jobboldalt gyengíti. Kozma levele Zsilinszkyhez 1930. nov. 17. Zsilinszky — még bízva szegedi harcostársaiban, válaszában így ír: „. . . egy közös ellenség ellen más-más meggyőződéssel és más-más táborban is lehet együtt küzdeni. . . mivel inog a talaj, nem a polgári és nem a keresztény gondolat alatt, mert ezekre én fütyülök, hanem a nemzeti Magyarország alatt: az én pártom és elgondolásom mégis közelebb áll még Bethlen Istvánhoz is, mint akárcsak a Rassayó ... A nagy bajról beszélsz, amikor elérkezik a bátrak ideje s az enyém is: félek, hogy a bátorság már nem lesz elég . . . mert a bátorság mellett még nagyszabású tervszerűség és mindenki mást verő koncepció is kell." Zsilinszky Kozmához 1930. nov. 18. Kozma válaszlevele: ,.A jelen-
