Századok – 1964

Közlemények - Steiner; Herbert: Adatok a Nemzetközi Munkásszövetség és az osztrák munkásmozgalom kapcsolataihoz (1866–1872) 469

KÖZLEMÉNYEK Herbert Steiner: Adatok a Nemzetközi Munkásszövetség és az osztrák munkásmozgalom kapcsolataihoz (1866—1872) Az ország gazdasági és politikai elmaradottságának következtében az osztrák munkásmozgalom viszonylag későn alakult ki. Az 1848-as polgári demokratikus forradalom folyamán első ízben jelentek meg önálló történelmi tényezőként a bécsi, budapesti és prágai munkások. 1848 júniusában Bécsben megalakult az „Altalános Munkásegylet"1

. Az 1848-as forradalom leverése és az azt követő hatósági üldöző rendszabályok hosszú évekig gátolták a munkásság szervezkedését. Kezdetben lassú, majd 1867 után gyorsabb ütemben Ausztriában is kialakult a modern, tőkés ipar. Ezzel párhuzamosan éleződtek az ellentétek a vagyonos osztály és a vagyontalan munkások erősödő osztálya között, s Németországban, Angliában, Franciaországban és Svájcban vándorló iparoslegények megismerkedtek a szocialista eszmékkel és magukkal hozták azokat Ausztriába. Midőn Bécsben, az osztrák—porosz háború (1866) által előidézett alkotmánymódosítások hatására kezdett életre kelni a munkásmozgalom, egyúttal a polgári liberalizmus elleni tiltakozás kifejezője is volt.2

Megalakultak a munkásság első önsegélyző egyesületei és 1867. november 18-án jóváhagyták az első bécsi munkásképző egylet alapszabályait.3

Ez lett a most már viharosan fejlődő szervezett munkásmozgalom központja. Sajnos ,e munka keretei között nincsen lehetőségünk az egylet tevékenységének első, a neudörfli szociáldemokrata kongresszusig (1874) terjedő szakaszát ismertetnünk. A Nemzetközi Munkásszövetség történetéről eddig megjelent művekben, de még a Főtanács és a kongresszusok jegyzőkönyveiből is csak kevés konkrét anyag vált ismertté a Nemzetközi Munkásszövetségnek az osztrák munkásmozgalomhoz fűződő kapcsolatairól. A Nemzetközi Munkásszövetség és ausztriai tagjai elleni hatósági intézkedésekről Ludwig Brügel terjedelmes iratpublikációt adott ki és további dokumentumok találhatók az osztrák levéltárakban. Ezek azonban a történelmi összefüggéseknek csak egy részét tükrözik, ezeket is gyakran torzítva, néha erősen eltúlózva. Sok politikai akció, törvényes rendelkezés és hatósági jelentés eredeténél ott állt a páni félelem az elnyomott osztályok demokratikus törekvéseitől, e félelmet csak táplálták a fantasztikus spiclijelentések. A Nemzetközi Munkásszövetség és ausztriai tagjainak tényleges kapcsolatairól csak kevés anyag maradt fenn, és ezeket tudományosan még nem dolgozták fel. E források összehasonlítása feljogosít arra a megállapításra, hogy a Nemzetközi Munkásszövetség ideológiai ós szervezeti befolyása (1868—1872) döntő jelentőségű volt a fiatal osztrák munkásmozgalom csaknem minden vezetőjének fejlődésére. Joggal mondja Ludwig Brügel: ,,Az osztrák proletariátus is megtalálta hazáját az Internacionáléban, amikor — az osztrák nemzetiségi állam összetételének megfelelően — a burzsoá munkáltatók nacionalista törekvéseinek közepette, azonnal, ösztönösen, tökéletesen helyesen megértette az internacionalizmus fogalmát."* 1 Vö. Ludwig Brügel: Geschichte der österreichischen Sozialdemokratie. Wien. 1922. I. köt. (Az osztrák szociáldemokrácia története). Maximilian Bach: Geschichte der Wiener Revolution. (A bécsi forradalom története). Wien. 1898. 635. és köv. 1. ! Vö. Andnas Scheu: Umsturzkeime (A forradalom csirái). Wien. 1923. Dr. W. Ellenbogen: Geschichte des Arbeiterbildungsvereines in Gunpendcrf (A gumpendorfi munkásképző egylet története). Wien. 1892. Anton Wciguny: Erinnerungen eines Alten aus den Anfangen der österreichischen Arbeiterbewegung (Egy öreg ember visszaemlékezései az osztrák munkásmozgalom kezdeteire). Linz. 1911. Karl Höger: Aus eigener Kraft! (Saját erőből!). Wien. 1892. Heinrich Ob er w ander : Die Arbeiterbewegung in Österreich (Az ausztriai munkásmozgalom). Wien. 1875. 1 Vö. a fent felsorolt irodalommal és Herbert Striwr: Die Arbeiterbewegung Österreichs 1867—1889 (Ausztria munkásmozgalma 1867—1889). Wien. 1963 c. munkájával. * Ludwig Brügel: Geschichte der österreichischen Sozialdemokratie. Wien 1922. II. köt. 90. I.