Századok – 1964

Tanulmányok - Wittman Tibor: Dien Bien Phu és a béke „internacionalizálásának” diadala a baodaista sajtó tükrében 457

Wittman Tibor: Dien Bien Phu és a béke „internaeionalizálásának" diadala a baodaista sajtó tükrében Amikor 1953—54 telén a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Pathet Lao csapatai megerősítették állásaikat, majd 1954. március 13-án megkezdték Dien Bien Phu ostromát, a francia Expedíciós Hadtest stratégiájának legfőbb ellentmondásai a végsőkig fokozódtak. Ha nagyobb erőket vont össze, hogy átvegye a kezdeményezést, akkor nem volt képes tartani a meghódított területet, a szétszórt állásokat a mindenütt felbukkanó ellenséggel szemben, ha viszont szétszórta erőit és az erődítmények tartására rendezkedett be, akkor nem tudott újabb előrenyomulást tenni. Dy módon a háború kulcskérdése az ellenállás regularizálása, nagyobb csapattestek alakítása lett, melyek lehetővé tették az Expedíciós Hadtest egyes összpontosításainak semlegesítését és a front többi részének ellenőrzését. Dien Bien Phu körülvételével az ellenség jelentős erőit sikerült lekötni, így az másutt nem tudott komolyabb akciókat kezdeni. A front többi része fokozatosan a népi erők ellenőrzése alá került. Dien Bien Phu lassú, apródonkénti bevétele tehát kettős előnnyel járt: a népi hadsereget megtanította a nagyobb csapatmozdulatokkal vívott, felesleges kockázatoktól mentes hadviselésre, ugyanakkor lekötötte az ellenfél erőit, és biztosította a nagy előrehaladásokat a front egyéb pontjain. A fokozatosság, az erők koncentrálása és a tüzérség felhasználása a Dien Bien Phuért vívott harc első szakaszában az erődrendszer északi részeinek birtokát biztosította, a második szakaszban elvágta egymástól a középső és a déli részeket. Ez a szakasz, mely március 30-án éjjel vette kezdetét, a legfontosabb volt, mivel a védők legerősebb szektorával szemben kellett előrehaladást tenni. A francia, amerikai .bombázókkal, napalmbombákkal a vietnami néphadsereg a hősiesség és találékonyság arzenálját helyezte szembe, melyből Tran Do érdekfeszítő elbeszélései adnak némi ízelítőt (Récits sur Dien Bien Phu. Hanoi 1962). A harcok e szakasza rendkívül kemény volt, ez alapozta meg avégső általános támadást, mely május elején következett be. Nemcsak katonai, hanem politikai jelentősége is döntő volt, és ezt az ellenfél sem tagadta, noha az események hadászati fontosságát igyekezett csökkenteni. A katonai részletek végleges tisztázása még a történetírók feladata, rengeteg anyag van a francia hadügyminisztérium dossziéiban, a vincennesi erődben, bár egyelőre hozzáférhetetlenek a kutatók számára. Általában az indokínai háború, de főleg a vietnami nép ellenállásának utolsó szakasza, a dien bien phui győzelem köré fonódó hadműveletek csak publicisztikai igényeknek megfelelő színvonalon ismeretesek a magyar közönség előtt.1 Vietnami részről egyelőre még mindig Giap tábornoknak, az ellenállás 1 L. Figuères: Szabad Vietnam. Bpest. 1951. Félix Pál: Vietnam a felszabadulás útján. Bpest. 1953. J. Starobin: Vietnami jegyzetek. Bpest. 1954. Fritz Jensen : Vietnami feljegyzések. Bpest. 1955 (legértékesebb a maga nemében.) 6 Százacick 1004/3.