Századok – 1964
Tanulmányok - Márkus László: A bethleni kormányzati rendszer bukása - 419
A BETHLENI KORMÁNYZATI ItENDSZEIt BUKÁSA 451 velük azt, hogy végérvényesen vissza akar vonulni. Az volt a benyomás, hogy a lemondás formális. Augusztus 19. délelőtt 10 órakor Horthynak átnyújtotta a lemondó levelet.23 4 Ottlik a lemondással kapcsolatos verziókat csoportosítva adja elő: 1. Hivatalos: Nem hajlandó felelősségét elválasztani munkatársai felelősségétől, már pedig a közvélemény éppúgy, mint legmagasabb helyről, ezt kívánták. 2. Barátainak: a) Kozmának: „nem vagyok Hausknecht, aki a többieket kidobja és maga bennmarad"; b) Csáky Istvánnak egészségi állapotára hivatkozott; c) Ángyán Bélának, legrégibb bizalmasának a következőket mondotta: „El kellett mennem, mert egy olyan gyűlölethullám vesz körül engem és rajtam keresztül az egész rezsimet, hogy ha tovább a helyemen maradok és elvégzem azt az igen népszerűtlen feladatot, amely most a kormányra vár, rövid időn belül elsöpört volna nemcsak engem, hanem az egész rendszert. Nekem ki kell vonnom magamat a forgalomból és olyanra bíznom a kormányzást, aki a legközelebbi kormányzási feladatok felelősségét megoszthatja a parlamenti ellenzékkel, mert nem veszi őt olyan gyűlölet körül, mint engem és munkatársaimat. Azért, hogy az általam felépített rendszert fenntartsam és át tudjam menteni kell, hogy új emberek jöjjenek, legalábbis az élre új embernek kell kerülni és az én nevemmel nem szabad a kormányzásnak összekötve lennie, mert as én nevem jelenti az egységespártot is és azt meg kell őrizni. Ha az utánam jövő kormány elvégzi azt a feladatot és szüksége van rám, még visszajöhetek. Ezt megbeszéltem a kormányzóval és Károlyival is."235 A Bethlen-kormány lemondását ismertető és kommentáló legjelentősebb források nem egy esetben megközelítik azokat a mozzanatokat, amelyek szerepet játszottak abban, hogy az esemény bekövetkezett. Történetírásunk összefoglaló munkákban a Bethlen-kormány bukásának okát a gazdasági válság nyomain kibontakozó politikai válságban jelölte meg általában, miután e kérdés részletesebb vizsgálatára még nem került sor. Ez a megállapítás, az ellenforradalmi Horthy-korszak egész történetét tekintve helytálló értékelésnek fogadható el, de ezúttal — az előadottak alapján — megkíséreljük röviden megvilágítani azokat az összetevőket, amelyek meghatározták e történeti folyamat eredőjének irányát és időpontját, a Bethlen-kormány lemondásának konkrét, közvetlen okait. A történeti folyamat keretét, amelyben ezek az összetevők hatottak, a világgazdasági válság magyarországi jelentkezése szabta meg. A gazdasági válság a kapitalista világban mindenütt okozott politikai válságot, és ennek megfelelően kormányok vagy kormányzati rendszerek bukását. A gazdasági válság magyarországi politikai következményeit az ellenforradalmi rendszer osztályerőviszonyai határozták meg, és pedig ezeknek az osztály erőviszonyoknak objektív és szubjektív tényezői együttesen. Az ellenforradalmi rendszer társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális tényezőkkel biztosította uralmát a kizsákmányolt dolgozó osztályok fölött. 234 Ottlik itt megjegyzi, hogy Bethlen utódjául Teleszki Jánost vagy gróf Károlyi Gyulát ajánlotta, mire Horthy megjegyezte: „Kedves István, amíg ezen a helyen ülök, zsidó nem lesz miniszterelnök Magyarországon, azt ne kívánd tőlem." 235 O. L. Kozma iratok, 14. Napló. — Ottlik még több indokot sorol fel: „. . . a szekszuálisat, a 33-as bizottság zavaró szerepét" és azt a szempontot, hogy Bethlen maga akarta kiválasztani távozása időpontját, hogy vissza jövetelét is kiválaszthassa majd. — Kozma Miklós hozzáteszi, hogy Bethlen még 10 évig is kormányozhatott volna.
