Századok – 1964
Tanulmányok - Tilkovszky Lóránt: Magyar–szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon a bécsi döntés után (1938–1941) 383
406 TILKOVSZKY I/IRÁNT A magyar kormány erre kijelentette, hogy nem tűrhet beavatkozást belügyeibe. Kalöok pártját spontán pártalakulásnak állította be, és jelezte, hogy hasonló „spontán" módon még további szlovák pártalakulásokra is sor kerülhet.14 1 A kormány „felvidéki" választási kilátásai rendkívül kedvezőtlenek voltak. A választások várható eredményeire vonatkozó előzetes becslések kivétel nélkül azt jósolták, hogy a kormánypárt és a beleolvasztott Egyesült Magyar Párt az átcsatolt területen uralkodó általános elégedetlenség és elkeseredettség miatt aligha fog többet megszerezni a szavazatok felénél. Biztosra vehető viszont a szélsőjobboldal hatalmas előretörése;14 2 szlovák viszonylatban pedig a „jednotások" elsöprő győzelme a kormány által mesterségesen létrehozott К al бок -féle párt fölött, amely számára szlovák választókerület esetleges kialakítását is tervezték, a Nagysurány környéki szlovák községekből.143 Esterházy jó előre figyelmeztette a magyar kormányt: az esetben, ha a kormánypárt nem fog az átcsatolt területen megtartandó választások során döntő többséget szerezni, szlovák részről ezt óhatatlanul úgy fogják tekinteni, mint a magyar kormánynak az átcsatolt terület feletti uralomra való képtelenségét, s nem fogják elmulasztani, hogy a németeknél azonnal fellépjenek a bécsi döntés javukra való revideálásának követelésével.144 Valójában ezek voltak az okok, amelyek miatt Teleki Pál miniszterelnök, — bár a Románia elleni mozgósítást hozta fel ürügyül, — bizonytalan időre elhalasztotta az átcsatolt területen esedékes választásokat, kijelentve, hogy addig a behívott képviselők megbízatása marad érvényben. Teleki azzal biztatott, hogy „az időpont. . . nem lehet nagyon távol, amikor újra abba a helyzetbe kerülhetünk, hogy a választások mindenféle zavaró körülmények nélkül megtarthatók lesznek".14 5 Azonban nem így történt: választásokra az átcsatolt területen később sem került sor. A másik, keleti szlovákok részére alapítandó szlovák pártot a magyar kormány által már 1939 őszén megindított úgynevezett ,szlovják"-mozgalomra akarta Teleki alapozni. E mozgalom tervezetét Dvoröak Viktor készítette el,140 aki a magyar kormánnyal való kapcsolataiban a „Szőke Költő" fedőnéven szerepelt. Elgondolása szerint nyelvi és etnikai különbségek kihangsúlyozásával az átcsatolt terület mintegy 70 községének összesen kb. 45— 50 000 szlovák lakosát lehetne, mint „szlovjákot" szembefordítani a nyugati-szlovákokkal, és az elmagyarosítás útjára vezetni: „A szlovják mozgalom titkos célja, . . . hogy átitassa a szlovják népet azzal a tudattal, hogy annyi benne a magyar vér, mint a szláv vér; hogy a magyarnak a legközelebbi, ugyan más nyelven 141 Küm. Pol. 411. es. 3289—65 — 7/1940. Balla miniszteri tanácsos (miniszterelnökség) átirata Csáky külügyminiszterhez. Bpest. 1940. jún. 6. 142 В. M. Res. 1940—8—5911. — Sombor rendőrfőtanácsos jelentése, Bpest. 1940. jan. 29.; továbbá M. E. Nemzetiségi o. 78. es. L. 18 860/1940: A Fajvédő SzöVetség központi kiküldötteinek kassai helyzetjelentése. Bpest. 1940. ápr. 10. 143 M. E. Nemzetiségi o. 92. es. E. 17 063/1941. — Flachbart Ernő feljegyzése, Bpest. 1940. ápr. 10. 144 Küm. Res. Pol. 79. es. 65. tétel. 81/1940. — Esterházv János jelentése, Pozsony, 1940. jan. 29. 145 K. N. 1939/VI. 303 — 304. 1. — Teleki Pál miniszterelnök bejelentése, 1940. jún. 19-én. 140 BM. Res. 1940 — 8— 13 419. — „A keleti szlovák—szlovják mozgalom megindítása."
