Századok – 1964
Tanulmányok - Tilkovszky Lóránt: Magyar–szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon a bécsi döntés után (1938–1941) 383
MAGYALl-SZI.OVAK VISZONY A BÉCSI DÖNTÉS UTÁN 405 talanítás illetve felmondás alá vonta. Az ügyosztály közbelépésére fel lett függesztve a végrehajtás, Kai сок pedig „hálából" mindenre vállalkozott.134 Teleki miniszterelnök gróf Révay Istvánt bízta meg, hogy legyen a létesítendő párt „felelőse": az ő iakásán folytak Kalcok Mihállyal és Melisek Adolffal a tárgyalások, mert a miniszterelnökségen való tárgyalás könnyen leleplezhette volna, hol is ringott tulajdonképpen e párt bölcsője; s a párt finanszírozása sem közvetlenül a miniszterelnökségről, hanem Révay István grófon keresztül történt.135 Révay megtárgyalta Kalöokékkal a létesítendő párt programját és a párt megalakítását bejelentő nyilatkozatot, amelyeket a miniszterelnökség említett ügyosztálya készített el. Ez a program a szlovák lakosság számarányának megfelelő képviseletet „követel" a képviselőházban és a felsőházban; szlovák választókerületek felállítását „követeli" a szlováktöbbségű területrészeken; „követeli" a nemzetiségi kérdésben hozott törvények és rendeletek betartását és végrehajtását az élet minden vonatkozásában. Kitér a szlovák nyelvhasználat szabadságára, a szlovák iskolákra, a gazdasági helyzet sokoldalú javításának »zükségességére, az adóterhek enyhítésére.1 3 ® A miniszterelnökség abban a tudatban adta e „követeléseket" a létesítendő párt szájába, hogy az a követelésben úgy sem lesz serény. Megállapodtak a dolog pénzügyi oldalát illetően is: a párt céljaira havonta kiutalandó 1000 pengőből 500-at Kalcok, 200-at Melisek tehet zsebre, a többi a „nem-személyi kiadás".13 7 1940. április 25—26-án folytak le ezek a tárgyalások, s 28-án, vasárnap, a budapesti Park-szállóban 13 fő jelenlétében már meg is tartották a Magyarországi Szlovák Keresztény Néppárt (Slovenská Krestanská L'udová Strana) alakuló ülését. Kalcok ismertette a párt programját, amelyhez két, teljesen formális, párszavas hozzászólás történt, s azután az ülés résztvevői elfogyasztották a pártebédet, amelyre néhányszáz pengőt a miniszterelnökség szintén áldozott.138 A Kalcok-párt azonban nem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket. Hiába próbált az átcsatolt terület egész sor szlovák helységében helyi szervezetet létrehozni, — a meghirdetett alakuló gyűléseken úgyszólván senki sem jelent meg. Néhány faluban létrehoztak helyi pártvezetőséget — tagság nélkül. A „magyarhű" szlovákok a kormánypártba, a MÉP-be léptek be, a többiek pedig egyelőre semmiféle politikai pártba nem akartak belépni. A „jednotásoktól" egyetlen hívet sem sikerült elhódítani. Kalöok megnyilatkozásainak alapmotívuma ez volt: „A magyar kormány már eddig is többet adott a hazai szlovákságnak, mint amennyire számítottak."13 9 Eyen dőreségekkel nem is mehettek sokra. A Kaléok-párt megalakításával a magyar kormány a szlovák kormányt sem tudta kielégíteni: ez továbbra is kizárólag a „jednotásokat" volt hajlandó elfogadni a magyarországi szlovákság egyedül jogos képviselőjének.14 0 134 В. M. Res. 1940-8 — 6213 - F. M. átirat, Bpest 1940. febr. 7. - és M.E. Nemzetiségi o. 81. cs. N. 15 753/1940. 135 M. E. Nemzetiségi о. 91. cs. E. 15 534/1941. 136 M. E. Nemzetiségi о. 66. cs. P. 20 557/1939. 13'M. E. Nemzetiségi о. 91. cs. E. 15 534/194). 138 Uo. 139 M. E. Nemzetiségi о. 92. cs. E. 17 063/1941. — Csendőrnyomozó osztályparancsnokság jelentései, Bpest. 1941. márc. 13. és márc. 29. 140 M. E. Nemzetiségi о. 72. cs. E. 17 527/1940. — Pozsonyi magyar követség jelentése, Pozsony, 1940. máj. 3.
