Századok – 1964
Tanulmányok - Pražák; Richard: A református magyar értelmiség Cseh- és Morvaországban a cseh nemzeti megújhodás kezdetén 3
A REFORMÁTUS MAGVAI! ÉRTELMISÉG CSEH- ÉS MORVAORSZÁGBAN 33 dolgozása nem maradt el a ponyvairodalomtól („oly férfi imádsága, ki rossz felesége folytán otthon nehéz keresztet visel"). Az imakönyv második részében Végh elhelyezte a „Písen staroöeská к potëseni v chudobë sevrenych kresfanû" (Óeseh ének a szegénységben sínylődő keresztyének megvígasztalására) c. éneket, amelyet szerinte a „magyar református zsoltároskönyvben" is megtalálhatunk. A magyar énekek közé valószínűleg még a XVI. században jutott el más cseh reformációs énekekkel együtt.92 Végh legértékesebb műve a csehországi református egyház kezdetéről szóló története, németül „Nachricht von der Entstehung der reformirten Kirchen-Gemeinden in Böhmen",93 amely mintegy életrajzként nemcsak Végh pályáját, de a többi csehországi magyar református lelkész ténykedését is felöleli. Végh ebben a könyvében nem elégedett meg az egész életén át szorgalmasan gyűjtött történeti dokumentumok egyszerű áttekintésével és gloszszálásával, hanem az aktív résztvevő személyes emlékeivel élénkítette azokat, és elmondta benne a haladó felvilágosult pap krédóját is, aki főfeladatának a nép közti felvilágosító munkát tekintette, és ha vallásos szemüvegen át is nézte azt, a nép tényleges szükségleteit megértette és számos okát ismerte annak, hogy a feudális társadalmi renddel elégedetlen. Joggal tekintette a népi alapot a tolerált nem-katolikus egyházak erejének és előbbrevaló voltának, ha nem is volt teljesen tudatában annak, hogy éppen e tények miatt éltek vissza ezekkel az egyházakkal a feudális támogatás és a népi tömegek feudális-ellenes irányzatának meggyöngítése érdekében. Végh portréja azonban teljesen mentes a protestáns történészeknek attól az idealizáló vonásától, amely a tolerált cseh protestáns egyházakat a feudális hatalom és az uralkodó katolikus egyház által elnyomott rétegek képviselőjének tüntette fel. Ellenkezőleg, Végh rámutatott a vallási ellentétek gyengülésére a cseh nemzeti megújhodás folyamán és arra a segítségre, amelyet a tolerált egyház fokozatosan kapott a feudális állam és a katolikus földesurak részéről. Ezzel kapcsolatban említette meg Filip Claryt, Václav Paart, Filip Kinskyt stb.94 Végh munkájának erőssége a tiszta torzítatlan látásmód. Műve máig is értékes, nem annyira az összegyűjtött dokumentum-anyag miatt — ezt Végh gyakran pontatlanul közli, ami a cseh protestáns egyháztörténet egy sor hibájának lett forrása, mert az a cseh tartományokban működő magyar református misszió megrajzolásánál csaknem kizárólag Véghre támaszkodott —, hanem inkább a szerző felvilágosult szemlélete, szellemes következtetése és az elmondott történetben való szenvedélyes személyes közreműködése miatt. Ez a munka annak csodálatos bizonyítéka, hogy hogyan forrt össze egy a cseh néptől távol álló nemzet értelmiségének képviselője a cseh népi kollektívával és ezzel együtt magának a cseh világnak gyökereivel. Végh felvilágosult szemlélete főképpen a türelmi rendelet értékelésében nyilvánult meg. A türelmi rendelet jelentőségét Végh elsősorban abban látta, hogy vallási meggyőződésre való tekintet nélkül mindenki számára biztosí-92 Ld.: J. B. Őapek : i. m. I. köt. 245. I. 93 Nachricht von der Entstehung der Reformirten Kirchen-Gemeinden in Böhmen, verfasset und beschrieben von Johann Végh, d. Z. Prediger der reformirten Gemeinde zu Nebuiel 1819. A munka kézirata két Végh által írt kéziratos példányban van meg, a sárospataki református kollégium könyvtárában (Kt. 211) és a Debreceni református kollégium könyvtárában (R 143). Egy másolata a Hus-kör prágai könyvtárában található. 94 Vö. Végh : Nachricht ... 70, 36. 1. stb. 3 Századok
