Századok – 1964
Tanulmányok - Pražák; Richard: A református magyar értelmiség Cseh- és Morvaországban a cseh nemzeti megújhodás kezdetén 3
A REFORMÁTUS MAGVAI! ÉRTELMISÉG CSEH- ÉS MORVAORSZÁGBAN 31 tásának kéziratos másolatai is bizonyítják. Ezek közé tartozik a cseh egyház üldöztetésének és szenvedésének történetéről készült másolat, melyet 1795-ben Némethi Sámuel, a Pozsony megyei Hódos református lelkésze írt le.8 2 Comenius e művéfe, továbbá „A cseh testvérek tetteinek és eredetének története" című munkájának Lasicki Jánostól származó lengyel fordítására — melyet Comenius 1649-ben Lesznoban adott ki —, a pápai református kollégium híres professzorának, az európai protestantizmus történetéhez anyagot gyűjtő Tóth Ferencnek figyelmét Szalatnay János moraveöi lelkész hívta fel 1810-ben, aki azokat a „cseh-morva református egyház" története legjelentősebb forrásának tartotta.8 3 Comejúus Története a csehországi magyar református értelmiség körében közkedveltségnek örvendett, ezt bizonyítja a mű magyar másolata Csider Imrének, a cseh Semtës lelkészének jegyzőkönyvében, 1789-ből.84 Csider feljegyzésében Comenius könyve 1665-i magyar fordításának másolata található és lehetséges, hogy nem is Csider volt az első másoló a magyar református lelkészek között, akik Comenius Története révén ismerkedtek meg rövid összefoglalásban a cseh múlt Fehérhegy előtti szakaszával és legalább olvasása közben megérthették a fehérhegyi tragédia teljes jelentőségét a cseh történelem szempontjából. Ezt olvasta Szalatnay János is, akinek a „Moraveöi egyház történeté"-ben Comenius nevével együtt Comenius nézetét is megtaláljuk Fehérhegy következményeiről, valamint a Fehérhegy utáni vallási üldözés leírását.8 5 „Horlivé a nabozné modlitby kíesfanské" (Buzgó és ájtatos keresztyén imák) című művében Végh János a Fehérhegy utáni korszak protestánsüldözésének leírásánál Comenius János Ámosnak a lengyelországi Lesznó-ból a csehekhez írt levelének szavait idézte.8 6 Jellemző, hogy ezt a helyet a cenzor kihúzta Végh imádságaiból, s ez mutatja, mennyire féltek a Habsburg-monarchia hivatalos közegei Comenius művének nemzeti öntudatra ébresztő hatásától a cseh környezetben. Comenius hazafias pátosza nagymértékben hatott a csehországi magyar református értelmiség tagjainak nemzeti öntudatára, akik határozott magyar hazafiság mellett pozitív kapcsolatot tudtak teremteni a cseh történethez és a cseh megújhodás hazafias törekvéséhez. Nem hiába idézte Rimany István 82 Ismeretlentől származó magyar kéziratos fordítása található Coineniusnak a cseh egyház üldöztetésének és szenvedésének történetéről: „Comenius A. János rövid' históriája az tseh országi eklésiának üldöztetésének, melly keresztyénné lételének kezdetitől fogva, az az, 894-ik esztendőtől egész 1632-dikig folytattatik" címen, amely 256 oldalra terjed. A kézirat végén a következő latin megjegyzés olvasható: Deo juvante deseripsi ex exemplo Manuscripto mentis fraternae, quis plurimis in locis transcriber© conatussum. Ego Sámuel Némethi V. D. M. pt. Eccles. Helv. Conf. Hodiensis in Insula, adorsus sum d. 16. Aug. finivi 9. Sept. 1795. A kézirat a Széchényi Könyvtár Kézirattárában található Budapesten, Quart. Hung. 1146. 83 Vö. Szalatnay János levelét Tóth Ferenchez Moravec, 1810. márc. 15. A budapesti Széchényi Könyvtár kézirattára, Quart. Hung. 1043. II. köt. f. 299. 84 Comeriiusnak A cseh egyház üldöztetésének története c. műve magyar másolat a „Rövid históriája a csehországi evangelica reformáta ecclesiának a' Papistaktul s'zármazott kegyetlen üldöztetésének, a'melyeket eleitül fogva miólta az Evangeliomi Hitnek követésére meg tértenek, ugy mint Krisztus Urunk szenyvedése után 894dik esztendőtől kezdvén az 1634dik esztendőig szenvedtenek". 1665-ből való magyar fordítás, 151 oldal Csider Imre 1789-i naplójából, RKK Budapest, Történeti tárgyú kéziratai, 1556. 85 Szalatnay „A moraveöi egyház története" c. munkáját először a Hlasy ze Siona 1861, 5—15. számaiban közölték. Másodszor kiadta F. Hrejsa : Jan Szalatnay a jehopamäti z do by toleraneni [Szalatnay János és visszaemlékezései a türelmi rendelet időszakára]. Praha. 1931. 43-99. 1. 86 Vö. Hrejsa : Jan Végh, 75. 1.
