Századok – 1964
Tanulmányok - Pražák; Richard: A református magyar értelmiség Cseh- és Morvaországban a cseh nemzeti megújhodás kezdetén 3
26 RICHARD PRAZÁ ív egyik résztvevője, s amelyet Blazsek a jihlavai kerületi vizsgáló bizottság előtt tett beismerő vallomása szerint Szenicről kapott a sógorától, Podhraczky Jánostól, egy másik irattal együtt, amely két magyar megyének 1793-ig a sajtószabadság korlátozása elleni tiltakozását tartalmazta. Blazsek azzal védekezett, hogy ezeket az iratokat senkinek sem mutatta meg és nem terjesztette őket, hanem mint „érdekességet" őrizte meg irodalmi gyűjteménye számára. A vizsgálóbizottság elfogadta a magyarázatot és csak arra figyelmeztette, hogy a meg nem engedett iratokat az állami hivatalnak köteles bejelenteni és átadni.64 Blazsek vallomása azonban nem volt igaz. Blazsek ezeket az iratokat nem sógorától, Podhradszky Jánostól kapta, hanem Kún Sándor klobouki lelkésztől6 5 , aki valószínűleg a brünni evangélikus gyülekezet német lelkészétől, Heinrich Riecketől szerezhette meg. Riecke a magyar jakobinusokkal a brünni fogházban töltött idejük alatt személyesen ismerkedett meg, Kazinczy Ferenc is megemlékezett róla.66 Kún gyakran került érintkezésbe Rieckevel, amikor Brünnben a morvaországi kálvinisták részére könyveket nyomatott és saját maga sem zárkózott el teljesen a liberális eszmék elől, amint azt Heryng egyik könyvének általa készített cseh fordítása bizonyítja, amelyben a felvilágosult theocentrizmushoz csatlakozott.67 Szinte érthetetlen, hogy Blazseket a vizsgálóbizottság csak figyelmeztetésben részesítette a jakobinus röplap és meg nem engedett iratok tartása miatt, amikor Magyarországon a jakobinus összeesküvés felfedezése után a jakobinus iratok olvasása és terjesztése miatt többéves börtönre, sőt halálra ítéltek embereket. A vizsgáló szerveknek Blazsekkel szemben tanúsított elnéző voltát csak azzal magyarázhatjuk, hogy hatalmas magyar pártfogói közül néhányan közbeléptek érdekében, s ez a vizsgálatot már eleve Blazsek javára döntötte el. Blazsek elkobzott iratai között voltak Kazinczy magyar megjegyzései is,68 ami arra mutat, hogy Blazsek valamiféle közelebbi kapcsolatban állt vele, akár közvetlenül, akár közvetve. A közvetítő lehetett pl. a közép-csehországi Libis magyar református lelkésze, Végh János, aki Sárospatakon Kazinczy iskolatársa volt, még egy diákkorából való jegyzetében Végh megőrizte Kazinczynak egy latin versét, és később is érintkezésben maradt 64 Ezeket a jakobinus dokumentumokat az SA Brünnben, Presid. gub., fasc. 51. 53. karton és a Széchényi Könyvtár Kézirattára, Quart. Lat. 720, fol. 41 — 44. Quart. Lat. 2317/VXH, fol. 125 —126 és Quart. Hung. 69, fol. 1 — 8. alapján kiadta Benda Kálmán : A magyar jakobinusok iratai I, Budapest. 1957. 1043 —1045, 938 — 953. 1. A morva provenicnciájú anyagot már Josef Dobias ismertette О zatknutí pana superintendenta Blazka [Blazsek szuperintendens úr letartóztatása] c. cikkében öasopis liistoricky 1881, 179.1., lijabban Kvéta Mejdrická : Cechy a Francouzská revoluce [Csehország és a francia forradalom], Praha. 1959, 113. 1. 65 Vö. az 58. jegyzetet Kunnak Rieckevel való kapcsolatára sok bizonyíték található Kúnnak Blazsekhez a XVIII. század kilencvenes éveiben írt leveleiben, AMS Praha, fasc. 6. 66 Szirmay Antal : A magyar jakobinusok történetéhez írt megjegyzéseiben, melyet Benda Kálmán adott ki, i. m. III. Budapest. 1952. 401. 1. 67 Krátké vyucování pro dítky obojího evangelického vyznání [Rövid tanítás mindkét protestáns hitvallás gyermekei számára]. Brünn. 1799. Kún felvilágosult theocentrizmusát különösen az első fejezet „Istenről és tulajdonságairól" bizonyítja, 9. 1. 68 Vö. K. Mejdfická : i. m. 113. 1. Kazinczynak a Bihar megye által 1793. aug. 30-án írt petíciójának keletkezéséről irt megjegyzéséről van szó, a petíció létrejöttében valószínűleg Kazinczynak magának is nagy része volt. Kiadta Benda K. : i. m. I, 948-949. 1.
