Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 278

FOLYÓIRATSZEMLE 287 verseny megrendezésében. A közlemény második részében a cikkíró a magyar gyorsírás legjelentősebb úttörőjének, Hajnik Imrének részletes, s mellette az 1848—49-i forradalom ós szabadságharc idejében legjelentősebb gyorsírónak, Stuller Ferencnek vázlatos élettörténetét közli, majd méltatja a gyorsírók szerepét a Tanácsköztársaság idején. Kiemeli dr. Szőke Sándor tevékenységét, majd teret szentel Vikár Béla pozitív szereplésének is a népbiztosok 1919-ben lefolytatott perében. Végezetül a szerző megörökíti a gyorsírás — úgymond — „legnagyobb magyar mecénásának", Czigány János jászberényi helyettes polgármesternek nevét. — 3. sz. (aug.): Mezősi Károly A követ jelölt Petőfi megbuktatása c. közleményében Petőfi 1848-as szabadszállási megbuktatására vonatkozóan a főszereplők korábban is ismert nyilatkozatai mellett két fontos, újonnan feltalált dokumentumot ismertet, amelyek kétségtelenné teszik a helyi reakció képviselőinek előzetes összeesküvését Petőfi ellen. Az egyik irat a választás előtt tartott képviselőtestületi közgyűlés jegyzőkönyvi részletének fogalmazványa, amit a hitelesített jegyzőkönyvből kihagytak, s amit a szerző egy szabadszállási magángyűjteményben talált meg, a másik az Országos Levéltárban őrzött követválasztási jegyzőkönyv. — O. M. SOPRONI SZEMLE. XVII. évf. (1963) 3. sz.: Kölkedi István Soproni bérmozgalmak az 1905—7-es orosz forradalom idején c. cikke a város levéltárában végzett kutatások alapján bemutatja az 1905-ben munkásmozgalmi szempontból még teljesen csendes városban 1906-ra, egyelőre a kisipari szakmákban (famunkások, ill. asztalosok, szabók, kovácsok, kőművesek, kőfaragók, nyomdászok) bekövetkezett 5 sztrájkot, ill. két kiélesedett bérharcot (bognárok és csizmadiák): ezek mind a munkások győzelmével végződtek. 1906 őszén ezután Sopronban is létrejött az önálló szociáldemokrata titkárság, s 1907-ben már nemcsak hogy minden szakmában bérharcokra került sor, hanem lezajlott — ha teljesen eredménytelenül is — az első soproni gyáripari sztrájk, a gumikötőgyár 142 munkást érintő sztrájkja is. — Kelényi Ferenc Péterfy Sándor c. cikke a magyar tanítóság szakmai és társadalmi szervezkedését (jóindulatú kormánytámogatással) megindító Péterfy élete első 20 évének (1841—1861), benne elsősorban soproni tanuló és tanító éveinek rajzát adja érdekes és konkrét adalékul a kor még igen kezdetleges hazai népoktatásának és tanítóképzésének történetéhez. — Csapody István A Sopron megyei „Nagyerdő" története c. tanulmánya az egykor óriási, a XVIII. században még a megye mai területének közel V3-át beborító ós a vasi Farkaserdővel is összefüggő erdőterület birtoklástörténetét s XIX. századi, a paraszti és uradalmi erdőirtások és legeltetések folytán bekövetkezett gyors hanyatlását mutatja be, érdekes adalékaként hazai erdőhasználat-történetünknek. —- A Helytörténeti Adattár rovatban Horváth Zoltán ,,Kommunista" vádlott 1850-ben c. közlése szerint egy kisfaludi szabómester még 1849-ben a faluban a korábbi tagosztály és a hajdani nemesek változatlan népellenes viselkedése ellen izgató, a nemeseket tűzzel és kiirtással fenyegető, Kossuth visszatérését hirdető röplapokat szórt el (szövegük közölve): a ,,communismus"-t szimatoló bíróság 2 évi nehéz börtönre ítélte. — Firbás Oszkár A Sopron megyei erdők helyzete II. József korában cím alatt a II. József-féle országleírásnak a mai megyeterület erdőire vonatkozó szövegét közli magyarul (hol fordításban, hol kivonatban). — Csatkai Endre 200 éves közkert Sopronban c. közleménye az Erzsébet-kert kialakulásának történetét adja, érdekes adalékként a modern városi funkciók és városképi elemek hazai jelentkezésének történetéhez. —- Czobor László Az első munkásábrázolás a soproni színpadon (1873) címen Szigligeti Ede és Balázs Sándor St rike с. darabjának bemutatójáról emlékezik meg: ismerteti a darab tartalmát, világirodalmi mintáit és soproni kedvezőtlen fogadtatását a polgárság részéről: jól hangsúlyozva az 1873. évi, még inkább elvi köntösbe öltöztetett kifogások (a sztrájk egyformán káros munkásra és gyárosra) és "az 1890-i felújítás kapcsán hangoztatott, az agitátor személyét már kifejezetten ellenszenvesen beállító vádak közötti jellemző eltéréseket és ezek gazdasági-társadalmi indokait. — Domonkos Ottó A soproni magyar szijjártók és csiszárok történetéhez ( Városközi céhviták és feketelisták а X VII. században) cím alatt a városi levéltárból közöl a tárgybavágó igen jellemző egyes adatokat. — Házi Jenő Turnhofer Tamás őseiről írva a város szolgálatában nagy érdemeket szerzett XV. századi polgármester felmenő családfáját dolgozza ki és mutatja be, egészen а ХЦ1. századi István városbíróig, igen szemléletes példájaként a hazai patrícius-polgár dinasztiák kialakulásának és útjának. — Monori Erzsébet Új adatok Sopron magyar színészetéhez 1841-ig címen az Országos Széchenyi Könyvtár most rendezett nagy színházi zsebkönyv anvagának feldolgozása alapján Dérynéék 1820-as 8, a Komlóssy-társulat 1834-es 6, s az Abday-társulat 1841. évi 10 magyar nyelvű darabot bemutató soproni szereplésére hívja fel a figyelmet : a közlés