Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 278

:288 FOLYÓIRATSZEMLE igen jellegzetes adalékot nyújt egyrészt a magyar kultúrának a német városba való fokozatos behatolására, másrészt — a darabokat tekintve — a korabeli magyar színjátszás általános színvonalára. — Falleh Jenő Jegyzetek a soproni Deákkúti vármegye történetéhez címen érdekesen mutatja ki, hogy az egykori soproni ev. líceum diákjainak a reformkorban kezdődő, egy képletes magyar vármegye kereteiben történő szervezkedése nem elszigetelt jelenség: beilleszkedik azokba az elsősorban német földön meginduló, haladó s az ifjúságot politikai szereplésre előkészítő Bursehensehaftszervezkedésekbe, melyek (ugyanúgy, mint az ennek nyomán Magyarországon máshol is meginduló ifjúsági szervezkedések — pl. 1817-től a sárospataki Páncél, majd Nádor vm., vagy később a selmcci bányásztanulók Kokánfalvi magisztrátusa) szívesen használtak szervezeti formaként szimbolikus megye, város, köztársaság stb. formákat. Faller rámutat a Deákkúti vármegye (s a selmeci 1855-től induló szervezkedés) nacionalista, németellenes vonatkozásaira is. — Fried István Rumi/ Károly György soproni vonatkozású gyűjteménye c. közlése Rumy az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában őrzött gyűjteményének (ism. a folyóirat XVI. évf. [1952] 25—27. 1.) soproni vonatkozásairól számol be. — V. K. VASI SZEMLE. 19G3. III. к.: A vasi évkönyvsorozat idei teljes III. kötete a kőszegi várünnepségek kapcsán, igen szerencsés módon, Kőszeg történeti, illetve — kisebb részben — városfejlesztési problémáinak van szentelve. A sokoldalú kötet jelentősebb történeti vonatkozású cikkei a következők: Gergelyffy András A kőszegi Jurisich-vdr építési korszakai címen a vár most befejezett műemléki és régészeti feltárása során szerzett ópítéstörténeti tanulságokat összegezi. А XIII. században még csak kőfallal és árokkal körülvett várterületen а XIV. században épül meg öt torony és az őket összekötő északi és nyugati szárny; а XV. század elején már egy átalakítás is megtörtént, e században épül meg <már emeletesre) a keleti szárny, s a század végén (vagy a XVI. század elején) a nyugati szárny emeletén a reneszánsz is megjelenik. Az így kiépült belsőtornyos várat a XVI. század elején védelmi szempontból külsőtornyos védőfallal veszik körül, s az ostrom utáni építkezések is sokáig csak védelmi jellegűek. A XVII. század elején a teljes tatarozás új vakolattal és sgrafitto-dísszel borítja be a középkori falakat. 1772-ben a nagy tűzvész után a várat részben teljesen átépítik, három tornyot lebontanak, reneszánsz részeit elfalazzák stb. Nagyjából így marad 1932-ig, mikor az Esterházyak a honvédségnek adják el. — Sinkovics István Kőszeg védelme 1532-ben című tanulmánya a teljes irodalom, sőt jelentős részben új forrásanyag alapján az ostrom gondosan rekonstruált, s a teljes belső és nemzetközi összefüggésekbe beállított történetét adja. Különösen tanulságos az ostrom technikai leírása: a rossz dunántúli utakon nem szállítható ostromágyúk híján csupán aknákkal és gyalogsággal végrehajtott ostrom pontos bemutatása reálisan indokolja az ostromnak a török t úlerő ellenére is érthetetlennek tűnő elhúzódását, illetve a vár megadásának sajátosan enyhe formáját. Vázolja az egész Nyugat-Dunántúlon egyidejűleg kibontakozó önvédelmi harcot, s elemzi az ezekben, valamint az ostromlottakban megmutatkozó hazaszeretet gyökereit. —Horváth Ferenc új, betűhív közlésben és párhuzamos magyar fordításban teszi közzé a városi titkos levéltár 179. száma alatt őrzött, feltétlenül biztos szemtanú tollából származó, 1533 körüli (1789-ben és 1852-ben már közzétett) német nyelvű ostromleírást. — A Közlemények rovatban Horváth Ferenc és Kiss Mária a város titkos levéltárában őrzött 179 darab, 1341— 1841 közötti jogbiztosító oklevél rövid regesztáját teszi közzé, megjelölve egyszersmind az egyes oklevelek esetleges kiadásait is. — Szövényi István Topográfiai kérdések-Kőszeg város történetéhez c. cikke a város építóstörtónetóről (ideértve a közművezés kezdeteinek történetét is) ad nagyvonalú összefoglalót. — Kovács Tibor Kőszeg népessége a népszámlálások adatainak tükrében című összeállítása a népesség számát s főbb demográfiai ismérveit, valamint foglalkozási adatait dolgozza fel részben a XVIH. századtól, ill. egószen részletesen 1869-től kezdve napjainkig. Az adatok világosan mutatják a város gazdasági jelentőségének a múlt század második felére bekövetkezett teljes lehanyatlását. — A Képek a város múltjából és jelenéből című rovat rövid adalékokat tartalmaz, — közülük megemlítendők: Horváth Ferenc: Egy kőszegi kalmár számadásai 1-592—1593 (magyar nyelvű számadások részletei érdekes ártörténeti adatokkal, sajnos a forrás megjelölése nélkül); — Kiss Mária: A kőszegi csizmadialegények szabályzata (az 1684. évi szabályzat ismertetése); G. Lovagi Teréz: Munkássztrájk az Ágyterítőgyárban (az 1937-ben a bodórendszer elleni, részben eredményes sztrájkról). — A kötetet Kőszeg irodalmának válogatott bibliográfiája egészíti ki. — V. K. A magyar folyóiratszemlét összeállították: Ormos Mária (O. M.), Szabó Miklós (Sz. M.) és Vörös Károly (V. K.).